Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

110 helyettest a sommás tigyekbeni bíráskodásra. (1870. jan. 14-én 415 L sz. a. semm. sz. li.) A szolgabiró esküdttársával együtt levén hivatva az illetőségéhez tartozó ügyekben a bíráskodást gyakorolni: a sommás bíróság szabályszerűen alakítottnak nem tekinthető, ha a szolgabiró egyedül vett részt a határozat hozatalánál. (1870. jan. 12-én 3406. sz. a. semm. sz. h.) Ad 10) A ptr. 297. §. 10. pontja értelmében semmiségi eset forog fenn, akkor is, ha a biró ugyanazon egy ügyben, valamely előbb hozott, de felsőbb bíróságilag feloldott (tehát jogilag nem létező) határozatát az elrendelt kiegészítés után is fentartandónak találván: az ujabb határozat hozatalakor a helyett, hogy határozatát egész lényegében önállóan kifejtené és indokolná, abban a lényegesebb pontokra nézve egyszerűen csak az előbbi hozott határozatára hivatkozik. (1869. aug. 4. 581. sz. a. semm. sz. h.) Ad 11) A lakbérnek az illető felek részérőli pontos befizetése iránt elvállalt felelősség mellett a lakbér beszedésére, a bérleti szerződések kötésére és felbontására nyert felhatalmazás esetében is, a felhatalmazott a bér fizetés iránt az egyes lakók ellen saját nevében pert nem indíthat. (1870. aug. 25. 8102. sz. a. semm. sz. h.) Az ítélet megsemmisítendő, ha abban a bíróság az elmarasztalást csak a keresetlevélre való hivatkozással mondotta ki a marasztalási összeg meghatározása nélkül. (1870. mart. 21. 2600 sz. a. semmitőszéki határozat.) Ad 12) Az idézés törvényszerűen megtörténtnek nem tekinthető, ha az idéző végzésben a megjelenés órája kitéve nincsen. (1869. dec. 23. 4473. sz. a. semm. sz. h.) Ad 13) Mivel a mi ellen sem a fölebbező sem a másik fél nem panaszkodott: jogerejűnek tekintendő. Ad 15) A ptr. 297. §. 15. pontjára alapított semmi-