Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

109 nak, és a polg. törvény rendtartással ellenkeznek (illetőleg a lakielmondás és a kilakoltatás végrehajtása) hatályon kiviil helyeztettek. Az eljáró bíróság tehát az által, hogy — a nélkül, miszerint felperes ajptr. 64. és 65., vagy az 513. és 514. §§-ban körülirt keresetlevelet nyújtott volna be, vagy a 114. §. értelmében keresetét szóval előadta, avagy alperes a felmondási kérvény folytán felperesként föllépve keresetét formulázta volna, — a tárgyalást felperes kifogása ellenére megtartotta, semmiségre szolgáltat okot. (1870. aug. 26-án 8759. sz. a. semm. sz. h.) Ad 3) A per följegyzésének kitörlése pusztán tkvi ügy, melyre nézve a birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. (1869. nov. 18. 2872. sz. a. semm. sz. h.) Ad 4) Semmiségi alapul nem az illetéktelen biróság megkeresése, hanem az illetékesség helytelen megállapítása szolgál. A felebbezés elfogadása vagy visszautasítása nem a semmítőszékhez, hanem a fölebbviteli biróság hatásköréhez tartozik. (1869. jul. 22-én 337. sz. a. semm. sz. h.) Ad 5) Atyaság elismerése iránti keresetek a rendes perutra tartoznak. (1869. aug. 11-én 47. sz. a. semm. sz.h.) Ad 8) A birói személy a ptr. 56. §-ának 6. pontja értelmében ki van zárva a bíráskodásból oly ügyekre nézve is, melyekben a fél ügyvéde vele azon pontban meghatározott rokonsági vagy sógorsági, illetőleg fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban áll. (1869. okt. 30. 2360. sz. a. semmítőszéki határozat). Ad 9) A sommás biróság szabályszerűen alakítottnak nem tekinthető, ha két esküdt vett ugyan részt a határozat hozatalánál, de ezek egyike sem volt a határozat hozatala idejében a szolgabírónak törvényszerüleg helyettesítve, (ptr. 1. §.). A szolgabíró pedig nincs arra feljogosítva, hogy távolléte idejére önmaga nevezzen magának