Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

2 A sommás bíróság szabályszerűen alakítóttnak akkor sem tekinthető, ha két esküdt vett ugyan részt a határozat hozatalánál, de ezek egyike sem volt a határozathozatal idejében a szolgabírónak törvényszerűség helyettesítve. A szolgabiró nincs arra feljogosítva, hogy távolléte idejére önmaga nevezzen magának helyettest a sommás ügyekbeni bíráskodásra. (1870. január 14-én 4151. sz. a. semmítoszéki határozat.) A polgári eljárás tárgyát képező mezei rendőrségi ügyek a ptr. 93. §. h) pontja szerint, sommás eljárás tárgyát képezvén, azok a ptr. 1. §-ában kijelölt egyes birák által intézendők el. A városi kapitányi hivatal tehát azok feletti határozatokra nem illetékes s ha netalán beavatkozott volna, eljárása a ptr. 297. §. 1) pontja és 304. §. alapján mégsemmíttetik. Kivételével azon eseteknek, midőn a városi kapitány birói minősítvénynyel bír s a városi biró helyetteseként járt volna el. (1869. decz. 30-án 4917. sz. a. semm. sz. h.) B. §• Másodbirósőg. Alperes meg nem jelenése esetében a bíróság csak annyiban köteles felperes állításait valóknak venni, menynyiben magának a felperesnek bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak. Annak megbirálása pedig, hogy ez utóbbi körülmény figyelembe vételénél a marasztalás kimondható-e, vagy sem: a perügy érdemére tartozván, az erre vonatkozó jogsérelmek a felebbviteli bíróságok jogkörébe tartoznak. (1871. január 24-én 250. sz. a. semmítoszéki határozat.) A semmítőszék hatáskörébe nem tartozik a felhozott bizonyítékoknak a bíróság által mikép lett figyelembevételének, továbbá a perbeli s bizonyítéki eljárás kiegészítése szükségességének kérdése.