Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

94 hatalmazva van. (1869. sept. 10-én 1632. sz. a. semm. sz. határozat.) Igazolási ügyben, ha a tárgyalásra idéző végzés a fél ügyvéde részére, annak irodájában az irodai személyzethez tartozó egyén [kezéhez kézbesíttetett, ez szabályszerűen megtörténtnek tekintendő. (1870. sept. 20-án 8534. sz. a. semm. sz. határozat.) A ptr 259. §-nak azon szabálya, melynél fogva a per folyamában hozott végzések a felek megbizottjának kézbesítendők, korlátozást nem szenved, és a királyi kincstárra is kiterjed. Ugyanezen §. második kikezdésében foglalt azon rendelet pedig, hogy a jogi személyeknek szóló határozatok törvényes képviselőségüknek átadandók, csak oly végzésekre vonatkozik, melyeket a perlekedő feleknek személyesen kell kézbesíteni. Minden egyéb végzések tehát nemcsak a királyi ügyészségnek, illetőleg jogügy igazgatóságnak, hanem az azt képviselő perbeni megbizottnak is kézbesíthetők. (1870. jun. 3-án 5589. sz. a. semm. sz. határozat.) Azon esetben, midőn a férj és neje vannak perbe idézve, a marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén is, a nő a tárgyalásra, illetőleg perfölvételre szabályszerűen megidézettnek nem tekinthető, ha részére az idéző végzés a ptr. 259. §-nak megfelelőleg külön nem kézbesíttetett. (1870. nov. 25-én 11,523. sz. a, semm. sz. hat.) Az idéző végzést sem a megjelenési határidő rövidsége, sem birói illetéktelenség szempontjából megtámadni nem lehet. (1869. nov. 17-én 2816 sz. a. semm. sz. határozat.) Ha a keresetlevelén alperes keresztneve a ptr. 64. §. ellenére hibásan van kitéve, alperes törvényesen megidézettnek nem tekintetik, még akkor sem, midőn ezen hiányos és a törvényes kellékekkel el nem látott keresetlevél alperesnek személyesen kézbesíttetett. Ily esetben a