Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

93 igazításának sem lehet többé helye, miután ugyanazon ügyben a másoclbiróság is már határozott, ha mindjárt ezen tollhiba a másoclbiróság figyelmét is kikerülte, s az elsőbirósági határozat egyátálában egész terjedelmében helybenhagyatott volna. Ily esetben csak a másodbiróság van hivatva, a határozatban foglalt tollhiba kiigazítására. (18 70. jan. 12-én 3990. sz. a. semmítőszéki határozat.) II. FEJEZET. A birói határozatok kézbesítése. 259. §. Közvetlen, vagy közvetett kézbedtés. A peres fél magát ügyvéd által képviseltetvén, a per folyama alatt hozott minden birói határozat, tehát az Ítélet kihirdetési határnapot kitűző végzés is annak kézbesítendő. Ennek ellenére a végzés a félnek magának kézbesíttetvén, az Ítélet kihirdetése joghatályának nem tekintetik, s igy ezen jogérvényre nem emelkedhetett Ítélet alapján végrehajtás sem eszközölhető. (1869. dec. 31-én 4953. sz. a. semm. sz. határozat. Az idéző végzés a félnek személyesen nem kézbesíttetvén, ez semmiségi panasz alapjául nem szolgálhat, feltéve, hogy ennek daczára a bekövetkezett tárgyaláson magát ügyvéd által képviseltette, s igy önvédelméről gondoskodott.(1869.nov. 18-án 2872. sz. a. semm. sz. határozat.) Az oly végzés, melynélfogva valamelyik peres fél a sommás per birája által személyes megjelenésre idéztetett, jogérvényesen csak magának a megidézett félnek, vag}7 annak kézbesíthető, ki az első végzések elfogadására fel-