Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Kölcsönösség. 11. §-hoz. Osztrák állampolgárnak Magyarország területén levő vállalatban fekvő vagyona — és pedig tekintet nélkül arra, hogy a vállalat a maga egészében, vagy csak hányadrészében a tulajdona, — Magyarországon vonandó halálesetre szóló illeték alá. A kifogásolt illetéket ínéthai K. M. volt osztrák állampolgár és m.-i (Burgenland) lakos után, Magyarország területén) nianaidt papírkereskedés öröklése után követelik. Panaszos az illeték ellen, azon az alapom él kifogással, hogy &z 1925 : XXXIX. tc.-kel becikkelyezett, az Osztrák Köztársaságspl a halálesetre szóló illetékek tekintetében a; kétszeres adóztatás elhárítása céljából kötött Szerződés I. cikk (4) pontjában foglalt rendelkezések a hagyatékkai szemben mem alkalmazhatók, mert nem valamely vállalatban való részesedés, hniem egész vállalat a hagyaték tárgya. Ennélfogva annak öröklése után ,a Szerződés 11. cikkelyének (1) a. pontja alapján a magyair állam illetéket nem követelhet. A panaszos kifogása törvényes alappal nem bír. Az elől felhívott Szerződés I. cikke ugyanis a II. cikk általános rendelkezéslei alól kiveszi az ingatlant, az ingatlannal egyenlő elbírálás alá eső jogosítványokat és a vállalati vagyont. E kivétel oka^ az említett javaknak és jogosítvány oknak a területtel való szoros kapcsolata, amely kapcsolat épeni úgy fennáll a vállalat egészére, mint annak bizonyos hányadrészére nézve. Nem lehet tehát jogosnak elismerni azt az álláspontot, amely szerint a szerződés más elbírálás alá kívánná vonni az 1—99%-os és a 100%-os vállalati vagyon illetőséget. Ilyen felfogás csak a szerződés szövegénelv helytelen értelmezésével indokolható. A válialatbani való részesedés kitétel alatt helyes értelmezés mellett valamely vállalat vagyonából az örökhagyó tulajdonában volt vagyonilletőséget kell érteni. Ez a vagyonillelőség pedig lehet a vállalati vagyon bizonyos hányada s lehet mágia az egész vállalat. Ezért az illeték jogossága ellen emelt panasznak helyet adni nem lehetett. A bíróság a szerződésnek osztrák résziről a jelen ítéletijén elfoglalt állásponttal ellenkező alkalmazásra utaló painiaszbeli kifogásra tekintettel, — a netán szükséges intézkedésiek foganatosít hatása végett az összes iratokat átteszi a m. kir. pénzügyminiszterhez. 1166 .sz. ejh. (1932). 20. §-hoz. Haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése után kiszabott és nyilvántartásba vett illetéknél a behajtási elévülés a haszonélvezet megszűnésére vonatkozó bejelentés időpontjával kezdődik. Panaszosok az illeték törlését elévülés címén kérik, mert az 7