Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Elévülés. N. jegyzékbe vett illetek függőben tartásának oka, 1911. év november haváig tartó ingatlanra vonatkozó haszonélvezet, amelynek lejárta óta az elévülési idő rég letelt. A bíróság, a- felterjesztett iratokból megállapítja, hogy 1908. évi november 4.-én elhalt B. J. hagyatéka ügyében 1908. évi A. s. k. 2867 tételszám alatti kiszabási iratok III. oldal 3. sorszám alatt S. J. és nejére 53.800 K. után (az örökölt ingatlannak 62.700 K.-ás értékéiből 3 évi haszonélvezet 9405 K. értékének levonása után felül maradó „haszonéivezetmentes, érték" L 15. p.) 5% 2690 K., 62.700 K. után 1.9% 1191 K. 30 f., összesen 3881 K. 30 f. illeték szabatott ki, kifejezetten! akiként, hogy ezen illetékből 25 K. illeték azonnal, a többi illeték pedig csak B. V.-nak az ingatlanra vonatkozó haszonélvezetének megszűnése után (1911. november 1.-én) 30 nap alatt válik esedékessé." A számvevőségnek adott utasítás is 3856 K. 30 f. N. jegyzékbe nyilvántartásával kapcsolatosan úgy szólt, hogy : „Egyúttal ügyeljen ezen illetéknek 1911. december 1-én leendő esedékességére és intézkedjék a telekkönyvi biztosítás iránt." Erre a léteire tehát a kérelem alapos volna, ha a kincstár ezt érvényesítené. A megtámadott pénzügyigazgatósági határozat azonban ezen tételt nem érvényesíti, sőt a becsatolt telekkönyvi kivonat szerint ez a tétel még az elévülési kérés beadását megelőzőleg több minit két évvel töröltetett is, megszűnés címén. A megtámadott haitározat el nem évült nek a kiszabási irat III. oldal 1., 2., 4. és 5. tétele alatt kiszabott 1913 K. 60 f. illetéket állapította; meg és ezen megállapítás helyes, mert a letett értékpapírok haszonélvezete B. V.-t életfogytáig illette meg és itt a bejelentés az illetékköteleziett feleket terhelte, tehát a bejelentés hiánya folytán az elévülés kezdetét sem vehette, — eltekintve attól, hogy ép a panaszárait előadása szerint B. V. 1929. évben halt meg, ettől számítva az elévülés be sem következhetett. Minthogy a kérelem és a megtámadott határozat tárgya csak az elévülés kérdése volt, a panaszban felhozott azon körülmény, hogy a letett és hiteles helyen őrzött értékek (az értékpapírok) teljesen elértéktelenedtek, még valóság esetén sem változtat ázom, hogy az illeték elévülés be nem következett. 1783. sz. ejh. (1932). 21. §-hoz. Közös öröklés esetén, ha több örökös közösen jut örökség, vagy annak egy része birtokába, az után az örökség, vagy annak része után járó illetéket az abból részesülő' örökösök egyetemleges kötelezettséggel tartoznak megfizetni. Az 1920 : XXXIV. tc. 21. §. (3) bekezdése világosan intéz8