Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Fizetésre kötelezetlek. szabálytalanul — meni is kézbesítette, mégis minthogy panaszos a panaszában aft illetéknek másodsorban iva.ló fizetését is íár madja, a kir. közigazgatási bíróság a panaszt mindkét végzés ellen irányulónak tekiinti s azt így bírálja el. II. Panaszosnak az illetékért másodsorban való felelőssége megállapítására alap nincs. Mert az Ítéleteik .szerint panaszos részére tészpierköltségen kivül más érték nem Ítéltetett meg, s igy vele szemben az 1914 : XLIII tc. 55. §. második bekezdése nem alkalmazható. De az ítélet után készpénzben fizetendő illetékért panaszosnak, mint alperesinek és a „T.-i Áruforgalmi Részvénytársaság felszámolás alatt" cégnek mint felperesnek az egyetemleges fizetési kötelezettségéről se lehet szó, mert az 1914 : XLIII. tc. 55. §. első bekezdése világosan akként intézkedik, hogy az ilyen illetéket a feleik olyan arányban kötelesek fizetni, amilyen arányban a határozat értelmében a költségeket viselik. Ezzel a rendelkezéssel pedig az 56. §-nak az a rendelkezése, hogy ha az illeték fizetésié többeket terhel, a felelősség egyetemleges, csak úgy egyeztethető össze, hogy az egyetemleges felelősség; csak a pertársakra, vagyis több alperesre, vagy töbh felperesre vonatkozik, de nem együtt a felpereseikre és alperesekre is. A bírósági Ítéletek szerint painiasizosnak az alperes társával szemben Mperes a keresetével egészen elutasíttatott s perköltség fizetésére köteleztetett. Az az alperes tehát az; ítéleti illeték fizetésére nem kötelezhető, s így panaszos egyetemleges fizetési kötelezettségben azzal sincs. Eltemben az ítéleti illetéknek félerésze iránti fizetési kötelezettsége panaszossal mint egyik alperesisel szemben, teljesen kikapcsolódik. Az felperes és másik alperes kötelezettsége szempontjából képezheti döntés tárgyát. Az Ítéletek szeriint panaszossal szemben felperes köteleztetett részperköltség fizetésére s atmnak folytán a felperes és panaszos, mint alperes közti perköltség többi' része kölcsönösen megszüntetettnek tekintendő. Az ítélet utáni illeték fele részének viselésére uézve tehát ez a rendelkezés szabja meg a panaszos kötelzettsége arányát. A bíróságok a másik alperes javára, akivel szemben felperes teljesein pervesztes lett, 400 P perköltséget ítéltek meg. Tehál panaszosnak mint a másik alperosinek a perkölsiége is ennyi lett volna. Ebből azonban panaszos javára csak 200 P részperköltség, tehát a panaszos költségének csak felte Ítéltetett meg. Ezök alapján az ítéleti illeték említett fele részének fele, vagyis aiz egésznek egynegyedrésze panaszost azért nem terheli, mert felperes vele szemben üs perköltség fizetésére köteleztetett.