Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Beadványok, jegyzőkönyvek. rüsitését szabályozza és három alcímre oszlik, amelyek a törvényben foglalt megjelölés szerint „/. polgári peres eljárás", „II. végrehajtási eljárás" és „III. telekkönyvi ügyek". A felvetett kérdésre vonatkozó esetet a törvény 58—90. §-okiban „//. végrehajtási eljárás" alcim alatt, nem pedig ,a 91—100 §-okban a „III. telekkönyvi ügyek" alcíme aliattt tárgyalja. Az 1930. 'évi XXXIV. tc. 63. §-ának (7) bekezdése szerint a „végrehaj lásniak ingatlanra foganatosítása végrehajtható kiadmány alapján nem bírósági megkeresésre, hanem a végrehajtató kérelmére történik." Azt a beadványt tehát, amelyet az alapon a végrehajtató a végrehajtásnak az ingatlanra foganatosításai érdekében benyújt, a végrehajtási eljárás keretébe tartozónak kell és lehet esak tekinteni és mint ilyent, az 1914. évi XLIII. c. 1. §-ánaik 2. pontja alapján az 1. §. b) pondjában, illetőleg az! en/nek heílyébe lépett későbbi szabályok értelmében kell bélyegezni, meri a végrehajtási eljárás keretében* benyújtott beadványok általában is eszerint bólyegzendők. Az említett beadványok a végrehajtási eljárás keretébe tartozó minőségét nem érintheti az a körülmény, hogy a végrehajtásnak az ingatlanokra való foganatosítása a végrehajtási zálogjog bekebelezéséből, illetőleg nelání már korábban megtörtént bekebelezése esetén a végrehajtási jognak a feljegyzéséből áll. De nem változtat a szóbanforgó beadvány természetén ós minősítésén az a körülmény sem, hogy az 1931. évi 5.100/M. E. számú rendelet 67. §-a értelmében végrehajtható kiadmány esetén a bejegyzési illetéket a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényre kell leróni. A lényeg az, hogy a törvényiben (63. §. (7) bekezdés) a szóbanfarjgó beadvány a végrehajtási eljárás keretébe tartozik, mint ilyen pedig minden kétséget kizáró módon az 1914. évi XLIII. tc. 1. §-ának 2. pont ja alapjáni az 1. §. 1. b) pontjában, illetőleg az ennek helyébe utóbb lépett szabályokban meghatározott illeték alá esik és a végrehajtásnak az ingatlan okra való foganatosítása iránt benyújtott beadványt nem lehet az 1920. évi XXIV. tc. 39. §-a alapján a telekkönyvi haltósághoz jelzálogok bejegyzése \ égett benyújtott beadványnak tekinteni. Annál kevésbé, mert a törvényben foglalt meghatározás szerint is a minősítés szempontjából a súlypont a végrehajtásnak az ingat la mokra foganatosítás iránti elrendelés kérésén:, nem pedig a végrehajtási zálogjogiak bekebelezésén, vagy a végrehajtási jognak a feljegyzésén nyugszik, amiről a törvény 2. álcáméul szolgáló II. végrehajtási eljárást szabályozó 58—90. §-okban még csak említés téve sincs. 193. sz. jogegységi (1933). Bűnvádi eljárásban az ügyvéd részéről, a díjának és kiadásainak az általa képviselt fél ellenében való megállapítása iránt benyuj48