Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Beadványok, jegyzőkönyvek. tott kérvény az 1914: XLIIÍ. tc. 1. §. 2. pontja, illetőleg az abban említett 1. b) pontja és az ezt módosító rendelkezések szerinti illeték alá esik. A Bp. (1896: XXXIII. tc. ) 485. §-a érljelmétoeiri az ügyvéd vagy megbízol!, aki az eljárás alatt a felek valamelyikét vagy a sértelelt képvisiele, kívánhatja, hogy a diját és költségeit az eljárt elsőfokú bíróság nieglbirállja es a (képviselt ellenében me)gál lapítsa. E rendelkezés szerint tehát a kérvényt a bírósághoz kell benyújtani. Az illetékdijjegyzék 13. tétel III. pontja, illetőleg a 163. 600— 1926. P. M. rendelet 58. §-a pedig kifejezetten a közigazgatási hatóságokhoz, hivatalokhoz, vagy ezeket képviselő hivatalos személyekhez intézett beadványok illetékéről intézkedik. A kérdéshen forgó beadványokat már azért se lehet köziigazgatási beadványnak tiekiiiniteni s az azokra vonatkozó rendelkezések szerinti illeték alá vonni. Elleniben az 1914: XLIII. tc, amely címe szerint is a t örvénykefzési ügyekben felmerülő illetékekről rendelkezik, — az 1. §. 2. pontjában — az 1. §. 1. poinitjámaka Pp-sal iszahályózott eljárásokra vonatkozó intézkedésén felül — kifejezetten aiz „egyél) birói eljárásokban" járó illetékekről intézkedik. Ennélfogva a szóban forgó és nem is magára a bűnvádi ügyre, hanem a meghatallimazási — tehát magánjogi — viszonyból eredő kérdésre vonatkozó s csak a. bírósághoz benyújtható beadvány, illetékezés szempontjából, asiaíkis az 1914: XLIII. tc. 1. §. 2. pontja alatt emiitett egyéb bírói eljárás beadványai közé sorozható. Ezt az álláspontot erősiti meg az, hogy a néhány büntetőbiróságti eljárásban lerovandó törvénykezési illetékről rendelkező 7400/1931. P. M. sz. rendelet 2. és 10. §-ainaik (1) bekezdései is, ugy a rendelet 1. §-áhan felsorolt el jár ás okban, hacsak a, rendelet mást nem rendel, mint a bűnvádi eljárás során magánjogi igény érvényesítése esetében: a Pp-sal szabályozott eljárásokban irányadó illetékügyi szaibályolk (köztük az 1914: XLIII. tc. ) megfelelő alkalmazása iránt remdelkezílk. 210. sz. jogegységi (1933). 2. §-hoz. A peres felek által a tárgyalás elnapolása iránt elsőízben előterjesztett közös kérelem csak akkor esik az 1914: XLIÍL tc, 2. §. 40