Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Beadványok, jegyzőkönyvek. együtt az irat első példányát a bírósági irodába szintén a tárgyalás előtt leteszi (Pp. 200. §.), illetőleg benyújtja. Az ilyen iratóikra nézve ugyamis aj tárgyalás előkészítésére szolgáló tartalmon kívül, lényeges az is, hogy azt a fél az ellenfelével a tárgyalás előtt közölje, mert előleges közlés nélkül ainnaik tartalma csak a tárgyaláson való előadás utján juthat az ellenfél tudomására, sí i(gy az laiztt ellőikésKÍRő tartalom dacára, mégsem szolgálhat a tárgyalás előkészítésére, hanem csaik a tárgyaláson előadót taik megállapítására.. Egyéb beadványokat vagy iratokat tehát illeték szempontjából se lehet az 1914:XL1II. tc. 1. §. 1. a) pontja alá tartozó előkészítő irat fogalma alá vomni, hanem azok az 1914:XLIII. temek más rendelkezései szerint iilclékezisndok. A most szóban forgó esetben ai kir. törvényszék P. 4. 44625/7 —926. sz. alatti tárgyalási jegyzőkényvéhez csatolt, lelet ezett irat, — fentielkre való tekintettel — niem előké-ziitő irat, hanem a felperes áiltail a szóbeli tárgyaláson előadottakat megállapitó külöiniirat, amelyet felperes a Pp. 245. §. első bekezdése alapján volt jogosítva a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolni. Ezt az iratot különben a tárgyalási jegyzőkönyvben maga a kir. törvényszék is különiratnak nevezte. Tehát az, mint ilyen az 1914:XLIII. tc. 7. §. első bekezdésében, illetőleg a: csatolásakor érvényben volt 163.600/926. P. M. sz. rendelet 45. §. 3. ponitjábain meghatározott illeték alá tartozik. Ezt az illetéket pedijg panaszos ai tárgyalási jegyzőikönyvön, az annak kiegészítését képező lúilönirat utáni is lerótta, s azért a lelet alapján téve|sen kiszabott illeték törlését el kellett rendelni. 1776. sz. ejh (1932). Tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyzőkönyv illetékmentes. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban készült jegyzőkönyvek bélyegilletékéről az 1914:XLIII. tc. 1. §. a) és b) pontja rendelkezik. A törvényszalkasz a) pontja a tárgyalási jegyzőkönyvek és akiküldött vagy megkeresett biró előtt készült jegyzőkönyvek bélyegilleitlékérőií tartalmaz rendelkezést. A törvénynek ebiből a rendelkezéséből vizsgálva a kérdést, a tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyzőkönyv nem „tárgyalási" jegyzőkönyv, mert a kitűzött tárgyalásnak hivatalbóil való elhalasztásáról szól, s éppen (ennélfogva a birósiá", a peres fellekkel tárgyalást nem tartott. Ugyanez áll arra az esetre is, ha kiküldött, vagy megkeresett biró által a megkeresés telje16