Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Beadványok, jegyzőkönyvek. uj eljárásinak tekintendő, s a perujifcás a jogorvoslatok közé nem tartozik,—aanint azt az 1914:XLIII. tc. 80. §-ához fűzött minisztierú1 indokolás is kiemel/i,—folyamánya| azután az é törvényszakasznak az a rendelkezése, hogy a „perujitási keresettel folyamatba tett eljárásban az e törvényben meghatározott illetékeket, tekintet nélkül az alapperben teljesített illeték lerovásra, teljes mértékben le kell róni." Nyilvánvaló mindezekből, hogy abban az esetben!, ha a Pp. rendelkezése folytán a perujitásl1 keresletet a feir. Ítélőtáblánál kell megindítani, a feir. ítélőtábla a kereset mint önálló uj kereset tárgyában' nem mint fellebbezési biróság, hanem mint elsőfokon eljáró biróság folytatja a tárgyalást és hoz ítéletiét. Ebből pedig következik, hogy ily esetben aiz 1914:XLIII. te. 2. §. 4. pontja 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés nem n}'erhet alkalmazást, mert ennek a szakasznak rendelkezése csak a fellebbviteli eljárásban benyújtott beadványokra alkalmazható. Az ujitott per tárgya 42,000.000 K volt. A 68.600/1924. P. "M. számú rendelet 35. §. 1. és 3. pontja szerint a keresetre 42.000 K, a többi példány után és a 36. §. szerint a felzet és mellékletek után 2500 K, összesen 44.500 K, — az előkészitő irat után ugyancsak a rendelet 35. §. 1. pontja szerint 42.000 K és a 36. §. szerint a 2 drh. melléklet utáni 1000 K, összesen 43.000 K bélyegilletéket tartozott e szeriint panaszos leróni. A keresetre pedig 52.000 K és az előkészitő iratra 43.000 K. bélyegjlletekert rótt le, tehát ellene a leletet alaptalanul vették fel. 1775. sz. ejh (1932). Azt, hogy a Polgári Perrendtartással szabályozott eljárás során beadott irat az érdemleges tárgyalást „előkészítő irat"-e, tisztán a Polgári Perrendtartás rendelkezései alapján kell megállapítani. 1914:XLIII. tc. a Pp. után hozatott. Ennélfogva azt, hogy valamely irat az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. a) pontjában kifejezettleinl a polgári perrendtartással szabályozott eiljárásokbani előkészitő irat-e? tisztán a Pp. rendelkezései alapján kell elbírálni. A Pp. az előkészitő ikrátokról főleg a 194—200. §-aiban rendelkezik. Ezeknek a rendelkezéseknek; lényegéből az előkészitő irat íojgaiknát akként lehet meghaiflározni, hogy az alatt olyan irat értendő, amelyet az egyik vagy másik peres fél a tárgyalás előtt a tárgyalás előkészítése céljából azi ellepfelével közöl és a közlés megtörténtét igazoló elismeréssel!, vagy postai feladóvevénnyel 46