Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. — Lerovást kötelezettség. Okirati illetékek. Illetékszabályok. 89. és 95. §-hoz. Mindazoknál a kétoldalú jogügyieteknél, amelyek okirati illeték alá esnek, az illetékfizetési kötelezettség sortartás nélkül egyetemleges; más kétoldaluíag kötelező jogügyleteknél az 1920. évi XXXIV. t.-c.-nek fizetési kötelezettséget megállapító nem vitás rendelkezései irányadók. Az illetékszabályok 1. §-árnak 1. és 2. pontjai szerint az ingatlan vagy ingó javaknak visiszteher vaigy visszLeher nélküli jogügylet által történő átruházása,, a 3. ponit szerint pedig minden egyéb jogügyletről kiállított irat képezi a bélyeg- és jogillelék tárgyát. A kétoldalú jogügyletek illetékét is magukban foglaló eme három poinit rendelkezései éles megkülönböztetést tesznek abban az irányban, hogy mély esetekben esnek ezek a jogügyitek jogügyleti és mély estetekben okirati illeték alá. A jogügylet esik illeték alá az 1. és 2. pont szeriint, ha az által ingatlan javak tulajdonjoga, használati, vagy haszonélvezeti szolgalma, visszteherrel vagy anélkül átruháztatik, továbbá ingóságoknak élők között és ezek közti halálesetre szóló ajándékozásai (111. dijj. 1. tét. B. p„ 111. dijj. 2. t. B. p.) —, mig a 3. pont szerint minden egyéb jogügyletinél az arról kiállított irat képezi bélyeg- és jogilleték tárgyát. Ezen rendelkezésiek szerint pedig ,a kétoldalú jogügyleteknél okirati és ügyleti illeték közti megkülönböztetésnek van helye, azért is, mert ez a megkülönböztetés végigvonul az illetékszabályok és illetékdijjegyzék egész rendszerén s az ilietékkiszaíbásoknak az illeték mi módon való lerovása irátat intézkedő 4. és 5. §-aibain is már ez a megkülönböztetés érvényesül, amidőn magától értetődően a kétoldalú jogügyletekre is kiterjedően más természetű illetéke t állapit meg azok után a jogügyletek után, amelyek okirati illeték alá (értókfokozat) és mást, amtelyek ügyleti illeték alá tartoznak (értékszázalék). Ez a megkülönbözetés a féltett kérdés megoldásánál is döntőleg esik latba. 21