Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. - Illetéklörlés. Ugyanis a bélyeg- és illieléksziaibályotknajc a fizetési kötelezettséget megállapító 89. és 95. §-ai is ezt a rendszert követik. Az illetékszabályok 89. §. a) pontja és a 95. §-;naik azzal kongruens 1. pontja megkülönbözteti és külön választja azokat a kétoldalú jogügyleteket, amelyeiknél az azokról kiá'llitolt okirat (111. szab. 1. §. A) 3. poimt) az illeték tárgya és ezek tekintetében ezekiaiél a pontoknál külön rendelkezik és külön rendelkezik a 95. §. 4. pontjában azok felől a kétoldalú jogügyletek felől, amelyeknél maga az ügylet (111. szab. 1. §. A) pond) esik illeték alá. A kétoldalú jogügyletek felől kiállított okiratokra nézve az ill. szab. 89. §. a) és illetve 95. §-ánaik 1. pontjában foglalt rendelkezések szerint az okirat kiállítója és elfogadója az illeték fizetésére egyetemlegesen lévén kötelezve, ezeknél a jogügyleteknél a szerződő felek az illeték fiztésére vonatkozó más irányú megállapodásai ellenére is a kiállitó és elfogadó fizetési kötelezettsége sortartás nélkül egyetemileges s a felek ezen megállapodásai ennélfogva a kincstárral szemben nem érvényesek s csak a felek közt állapítanak meg kötelezettségekéi. Az illetékszabályok 95. §-a 4. pontjában foglalt a kétoldalulag kötelező jogügyletekre vonatkozó rendelkezéseknek „miszerint a mindkét szerződő fél egyetemlegesem, de ha az egyik fél az illeték fizetését magára vállalta, elsősorban ez" köteles az illeték fizetésére, a sortartást megállapító része már az illetékszabályoknak 1882. évi összeálításábain bennfoglaltatott. Ennek megfelelő gyakorlatot követett és követ ma is a bíróság, amennyiben a sortartás nélküli egyetemleges fizetési kötelezettséget csak azoknál a kétoldalú jogügyleteknél állapította meg, amelyek okirati illeték alá esmek. Ennek a 4. pontnak a rendelkezései azonibain ma már alkalmazásba nem jöhetnek, mert az ill. szab. 1. §-ániak A) 1. pontja szerint ügyleti illeték alá eső kétoldalú jogügyleteikre nézve a fizetési kötelezettséget az 1920. évi XXXIV. te. vonatkozó és nem vitás rendelkezései újból szabályozták 20fi. .sr. jogegységi (Í933). 101. §-hoz. Ingó dolgok adásvétele esetén, ha a vételár teljes lefizetéséig az eladó tulajdonjogát fenn is tartotta és a vétel tárgya az eladóhoz a vételár nem fizetése miatt visszakerült, az ingó dolog vétele után kiszabott illeték nem törölhető, illetőleg a befizetett illeték vissza nem követelhető. Arra nézve, hogy ingó dolgok iránt kötőit jogügyleteknél, mely esetben van helye illeléklörlésniek, az illetékszabályok 101. §-a rendelkezik. 22