Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)
V. — Ajándékozási illeték tárgya. szerint az örökösök az örökhagyó htalálároaik bekövetkeztekor a törvény ereje alapján — ipso jure — csak az öröklési jogcímüknek (végrendelet vagy örökösödési szerződés s ilyennek hiányában a töirtvénymek) megfelelő örökrészt szerzik meg; tehát ha később attól eltérőleg rendelkeznek a hagyaték illetve örökrészük felett, az attól való eltérés, már az élők köztii jogügyletének tekintendő. Az osztályos egyezségek utáni illeték kiszabásánál tehát elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az öröklés minő jogcímen történt (végrendelet, vagy örökösödési szerződés, avagy törvény alapján-e)? Az ezen a jogcímen járó örökrészeknek és az osztályos egyezség (örökség felosztás, elkülönítés) alapjár tényleg kapott értékeknek összehasonlítása alapján döntendő aztán el az, hogy egyik vagy másiik örökös, az öröiköisödésen kilvüli jogszerzési cimeW, értéktöbblethez jutott-e ? Ennélfogva, ha az örökösödés alapja a törvény, akkor a törvényes osztályrész, ha pedig a végrendelet, vagy örökösödési szerződés akkor az azok szerint járó örökrész értéke az irányadó, s amint törvényes örökösödés esetén nem lehet tekintettel lenni arra az értékre, ami az öröklés jogcíme szempontjából félre tett végtrendelet vagy öröködési szerződés állapján jutott volna, éppen úgy, megfordítva : a végreimdel ettem vagy örökösödési szerződésen alapuló örökösödés esetében nem jöhet számításba az az érték, ami törvény szerint járt volna. Önként értetődik azonban, hogy lehet vegyes jogcímű örökösödés is, s ilyenkor a vegyes jogcímen járó örökrész értéke hasonlítandó össze az osztályos egyezség alapján tényleg kapott értékkel. 182. sz. jogegységi (1933). 89. §-hoz. Ha az adásvételi szerződésben az ingatlan haszonélvezője az eladott ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogának törlését engedi meg, ajándékozási illeték kiszabásának helye van, kivéve, ha magából a szerződésből kitűnik, vagy ha a fél hiteltérdemlőleg igazolja, hogy a törlési engedély ellenére a haszonélvezet nem szűnt meg. Az illetékdijjegyzék 88. tétel B. 1. a) esetét kivéve, haszonélvezeti vagy haszonvételi jogról visszteher nélkül való lemondás az idézett tétel B. 1. b) pontja alapján ajándékozási illeték alá esik, mert aiz ilyen lemondás annalk részére, akiinek javára a lemondás történt, nyilvánvalóan anyagi előnyt, vagyonértéket jelent. 14