Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Ajándékozási illeték tárgya. szerint az örökösök az örökhagyó htalálároaik bekövetkeztekor a tör­vény ereje alapján — ipso jure — csak az öröklési jogcímüknek (végrendelet vagy örökösödési szerződés s ilyennek hiányában a töirtvénymek) megfelelő örökrészt szerzik meg; tehát ha később attól eltérőleg rendelkeznek a hagyaték illetve örökrészük felett, az attól való eltérés, már az élők köztii jogügyletének tekintendő. Az osztályos egyezségek utáni illeték kiszabásánál tehát el­sősorban azt kell figyelembe venni, hogy az öröklés minő jog­címen történt (végrendelet, vagy örökösödési szerződés, avagy tör­vény alapján-e)? Az ezen a jogcímen járó örökrészeknek és az osztályos egyez­ség (örökség felosztás, elkülönítés) alapjár tényleg kapott érté­keknek összehasonlítása alapján döntendő aztán el az, hogy egyik vagy másiik örökös, az öröiköisödésen kilvüli jogszerzési cimeW, értéktöbblethez jutott-e ? Ennélfogva, ha az örökösödés alapja a törvény, akkor a tör­vényes osztályrész, ha pedig a végrendelet, vagy örökösödési szer­ződés akkor az azok szerint járó örökrész értéke az irányadó, s amint törvényes örökösödés esetén nem lehet tekintettel lenni arra az értékre, ami az öröklés jogcíme szempontjából félre tett végtrendelet vagy öröködési szerződés állapján jutott volna, éppen úgy, megfordítva : a végreimdel ettem vagy örökösödési szerződésen alapuló örökösödés esetében nem jöhet számításba az az érték, ami törvény szerint járt volna. Önként értetődik azonban, hogy lehet vegyes jogcímű örö­kösödés is, s ilyenkor a vegyes jogcímen járó örökrész értéke ha­sonlítandó össze az osztályos egyezség alapján tényleg kapott ér­tékkel. 182. sz. jogegységi (1933). 89. §-hoz. Ha az adásvételi szerződésben az ingatlan haszonélvezője az eladott ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogának törlését engedi meg, ajándékozási illeték kiszabásának helye van, kivéve, ha magából a szerződésből kitűnik, vagy ha a fél hiteltérdemlőleg igazolja, hogy a törlési engedély ellenére a haszonélvezet nem szűnt meg. Az illetékdijjegyzék 88. tétel B. 1. a) esetét kivéve, haszon­élvezeti vagy haszonvételi jogról visszteher nélkül való lemon­dás az idézett tétel B. 1. b) pontja alapján ajándékozási illeték alá esik, mert aiz ilyen lemondás annalk részére, akiinek javára a lemondás történt, nyilvánvalóan anyagi előnyt, vagyonértéket jelent. 14

Next

/
Thumbnails
Contents