Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Jogorvoslatok. kötelességéévé teszi. Ennek a rendelkezésnek pedig' az az okszerű következménye, hogy a kötelesség elmulasztása a mulasztáshoz kapcsolt törvényes következményeket vonja maga után, vagyis a késedelmi kamatok fizetésiének kötelezettségét a fizetési határidő lejárta után. — Az 19i20:XXXIV. te. 48. §. (1) bekezdésében és az 1923. XXXII. te. 8. c) pontjában foglalt rendelkezések egymással nem ellentétesek. Az utóbbi a szerződés adatai szerint feltétlenül járó illeték haladéktalan befizetését biztosítja. Az első intézkedés pedig a szabályszerűen kiszabott illeték befizetéséről intézkedik, s a gyakorlatban akkor nyer alkalmazást, ha a kiszabás alapja nem a szerződés szerinti vételár vagy érték, hanem ezeknél nagyobb összeg. Ebben az esetben a befizetési határidő s az annak elmulasztásával kapcsolatos kamatfizetési kötelezettség csak a szerződési vételárat (vagy értéket) meghaladó érték után kiszabott illeték összeg után jár. 1739. sz. ejh (1931). Jogorvoslatok. (52. §.) A püspöki helyilök a püspöknek közhelyettese s mint ilyen a reábízott egyházmegye terhére kiszabott illeték ellen jogérvénnyel felebbezhet. Az érseki, helyesebben püspöki helynök az érseknek mint püspöknek joghatályában segédje; az érsek rendeli ki és hatósága, a dolog természeténél fogva, átruházott és helyettesítő; terjedelmét a kirendelési okirat határozza meg és különleges megszorítás hiányában, — némely püspöki teendők kivételével, — az összes rendes püspöki joghatóság gyakorlására kiterjed. Minthogy pedig az kétségtelen, hogy felebbező az érseknek, illetve az ország prímásának egyik közhelyettese és a főegyházmegyét illető illetékügyekben való eljárás, az érseki helyesebben püspöki közhelyettesre át nem ruházható püspöki teendőjk közé nem tartozik, az érseki helynök ájltal a főegyházmegye terhére kiszabott illeték ellen joghatósági körében érvényesített felebbezést erre való jogkör hiánya alapján viszszautasítani nem lehet; ennélfogva ennek a felebbezésnek érdemleges tárgyalását és határozat hozatalát elrendelni kellett. 280. sz. ejh (1900). A szülő, mint t. és t. gyám, a kiskorú gyermekei terhére kiszabott illeték ellen jogérvénnyel felebbezhet akkor is, ha a fizetési meghagyás egyedül a kiskorúaknak kézbesíttetett. A m. kir. adóhivatal az illetéket a néhai K. Zs. hagyatékában való örökösödéstől K. V. és K. I. terhére szabta ki. Minthogy pedig ezek, a hagyatéki iratok bizonyítása szerint kiskorúak, kiknek képviseletére törvény szerint panaszos, özv. K. Zs.-né mint t. és t. gyám 89