Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Késedelmi kamatok. A késedelmi kamatot birtokon belül való felebbezés esetén is a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30. naptól kezdve kell fizetni. A panaszosok sérelmesnek tartják, hogy az 1912 márc. 19-én kézbesített fizetési meghagyással követelt és általuk 1912 nov. 5-én befizetett illeték után az állampénztár a fizetési meghagyás kézbesítését követő 31. naptól a befizetés napjáig terjedő időre késedelmi kamatot szedett be, mert a fizetés idejében a fizetési meghagyás még nem volt jogerős, a jogerőtől számítandó 30 napi teljesítési határidő tehát még meg sem kezdődhetett. — A panasz alaptalan. — Az 1881: XXXIV. tc. 18. §-a szerint az illetéket a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell befizetni. — Ez alól a szabály alól azon a címen, hogy a fizetési meghagyást felebbezéssel ós a felebbezésre hozott végzést panasszal támadták meg, a törvény arra az esetre sem tesz kivételt, ha a felebbezést és panaszt birtokon belül terjesztik elő. — Az 1881:XXXIV. tc. 19. §-ának a. pontja birtokon belül való felebbezés esetére a befizetési határidőt mondja ugyan kivételesnek, de a 41. §-ra való utalásából nyilvánvaló, hogy a kivétel az illetéktartozásnak nem esedékességére, hanem csak végrehajtás útján való behajthatóságára vonatkozik. 1135. sz. ejh (1913). Az előzetes befizetés alá eső illetékre nézve a késedelmi kamat fizetési kötelezettség az illeték előzetes befizetésére megszabott határidővel veszi kezdetét. Az 1920:XXXIV. tc. 50. § (1) bekezdésében foglalt jogszabály szerint, ha a fél illetéktartozását a megállapított határidőben meg nem fizeti, a határidő utolsó napjától a befizetés napjáig késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéikét az 1924:IV. tc. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet B. I. pontjában foglalt törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 1924. évi 5001. P. M. sz. rendelet 20. § (1) bekezdése 12%-ban állapította meg. — Az előrebocsájtott törvényes rendelkezések alkalmazása szempontjából a most felülvizsgált ügyben azt á kérdést kell eldönteni, hogy az illeték fizetési határidejének melyik időpontot kell tekinteni, az 1920:XXXIV. tc. 48. §. (1) bekezdésében meghatározott, vagy pedig az 1923:XXX!II. tc. 8. §. c) pontjában a szerződésben kitüntetett vételár után járó vagyonátruházási illeték előzetes befizetésére megszabott határidőt. — A m. kir. közigazgatási bíróság az előzetes befizetés alá eső illetékre nézve az utóbb idézett törvényhelyen foglalt határidőt állapítja meg a befizetés határidejéül. — Ez a törvényes rendelkezés ugyanis a szerződésben kitüntetett vételár után járó illeték befizetését a jogügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül az ennek fizetésére kötelezett fél feltétlen 88