Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Késedelmi kamatok. kedésig érvényben tartott törvényeink időhöz kötve nincsenek, mégis az azokban megállapított fizetési és illetve teljesítési kötele­zettség, alkotmányjog-unk szerint, ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a törvényhozás külön engedélyt adjon ezeknek a törvények­nek érvényesítésére, kétségtelen, hogy a törvényhozás felhatalma­zásának hiánya folytán, e felhatalmazás hiányának ideje alatt a fizetési illetve teljesítési kötelezettség nem állott be. Ennek folytán kétségtelen az is, hogy panaszos, annak következtében, hogy a kér­déses illetéket a már állami költségvetési és illetve ezt pótló felha­talmazási törvény hiányának idejére eső esedékessége napján, va­lamint az erre következett állami költségvetési és illetve ezt pótló fel­hatalmazási törvény hiányának időtartama alatt be nem fizette,, ké­sedelmezővé nem lett s tőle ez okból a késedelmi kamatok erre az időre jogszerűen nem követelhetők, és pedig annál kevésbé, mert ágy a hivatkozott illeték számfejtőkönyvi kivonatból, mint a pa­naszos által becsatolt fizetési meghagyásra reávezetett adóhivatali nyugtatványból kitetszik, hogy panaszos azt a befizetést, amelynek alkalmával a késedelmi kamat terhére tényleg felszámoltatott, 1906 jun. 6. napján vagyis tehát az említett állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejét megszün­tető 1906:11. tc. hatályba lépése (1906 jun. 9.) előtt eszközölte. 796. sz. ejh (1907). Ex-lex előtt esedékessé vált illeték után ex-lex alatt is jár a kamat. Tekintve, hogy a tárgyiratok között levő vétív tanúsága szerint a fizetési meghagyás panaszosoknak 1903 febr. 3-án kézbesíttetett s hogy ebből folyólag panaszosokra nézve ennek fizetési kötelezett­sége a fizetési meghagyás kézbesítése napjától számítandó 30 nap alatt, vagyis oly időben állott be, amelyben az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902:XXIV. tc.-nek hatálya fennállott, panaszosoknak az a késedelmezésük, melynek következtében a terhükre kiszabott illeté­ket csupán 1904 máj. 18. napján fizették meg, nem biztosíthatja számukra azt a kedvezményt, hogy a fizetési meghagyás kézbesí­tése után bekövetkezett és az eszközölt fizetést megelőzőleg lejárt, időközi költségvetési ós illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejére késedelmi kamatok tőlük ne követeltessenek. Ez oknál fogva, mivel a költségvetési és illetve ezt pótló felhatalma­zási törvénynek hiánya idején az ez idő előtt keletkezett fizetési kötelezettség meg nem szűnik, hanem csupán annak érvényesítése van felfüggesztve, a panaszolt határozatnak úgy rendelkezése, mint indoka törvényes. 648. sz. ejh (1905). 87

Next

/
Thumbnails
Contents