Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Késedelmi kamatok. lanságát vitató panaszt alaposnak kellett elismerni. — A fentebb hivatkozott törvényszakasz alapján kiadott 1923. évi 117.303. sz. pénzügyminiszteri rendelet, jelesül pedig- annak 6. §-a szerint az illeték fizetésére kötelezett felek az ingatlan vagyonátruházási illetéket csak abban az esetben kötelesek a jogügylet bejelentésére megszabott 15 nap alatt, az illeték kiszabásának bevárása nélkül, —• előlegesen befizetni, ha a bejelentési kötelesség őket magáikat terheli. — Minthogy a hatóságok előtt létrejött ingatlan vagyonátruházási jogügyleteket, amelyek közé sorolandók a jogügyletet pótló bírói árverési vételek és az 1881:XXXIV. tc. 4. §-a, valamint az 1920:XXXIV. tc. 40. §-a első bekezdésének 1. pontja szerint az eljáró hatóság köteles bejelenteni, amint azt az eljárt telekkönyvi hatóság az adott esetben meg is tette: nyilvánvaló, hogy a fentebb hivatkozott miniszteri rendeletben az illeték előleges befizetésére vonatkozóan megállapított kivételes rendelkezés a bírói árverési vételekre nem terjed ki, hanem az azok után járó illetéket, az 1920:XXXIV. tc. 48. §-a értelmében a fizetési meghagyás kézbesítése után 30 nap alatt kell befizetni. — Az adott esetben a fizetési meghagyás kézbesítése 1926 dec. 15-én, az azzal követelt illeték befizetése pedig 1926 dec. 20-án történt, a panaszos tehát késede' lemben nem volt, miért is a tőle jogellenesen beszedett késedelmi kamatok visszatérítését elrendelni kellett. 1628. sz. ejh (1929). Késedelmi kamatok. (50. §.) A félnek exlex idején átadott fizetési meghagyás, a költségvetési vagy az azt pótló felhatalmazási (indemnyti) törvény hatálybalépésének napján tekintendő kézbesítettnek. Tekintettel arra, hogy a tárgyiratok között levő vétívek tanusága szerint a vonatkozó fizetési meghagyások panaszosnak 1904 márc. 3-án, tehát költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idején kézbesíttettek, a késedelmi kamatok számíthatásának szempontjából megállapítandó volt az, hogy ezek az 1904:IV. tc. hatálybalépésének napján, vagyis 1904 márc. 30. napján kézbesítetteknek tekintendők. 649. sz. ejh (1905). Ex-lex előtt esedékessé nem vált illeték után az ex-lex tartama alatt késedelmi kamat nem követelhető. A kérdéses illeték 1905 jan. 1-ső napján vált esedékessé. Az 1905 évi jan. első napján azonban az 1904:XXI. tc. hatályának megszűntével állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának ideje következett be, minek folytán bár a közadókra és egyéb közszolgáltatásokra, nevezetesen pedig az illetékekre vonatkozó s az 1875:XXV. tc. 1. §-a által a törvényhozás további intéz86