Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Fizetési határidő. pedig- az 1904. évi IV. tc. adók és állami jövedékek megjelölése mel lett a költségvetési törvényekben részletesen felsorolni szokott összes törvényeken alapuló bevételek felhasználására, illetve beszedésére hatalmazta fel a kir. kormányt, kétséges már azért sem lehet, mert az ezt megelőzőleg keletkezett felhatalmazási törvények ugyanily megjelöléssel adták meg a felhatalmazást, s az ilykép adott felhatalmazást a saját törvényei értelmezésére leghivatottabb törvényhozó hatalom mindig az összes törvényeken alapuló bevételekre kiterjedő meghatalmazásnak tekintette. 627. sz. ejh (1905). A fizetési meghagyás kézbesítése. (47. §.) A földbirtokos terhére kirótt illetékről szóló fizetési meghagyás a gazdatisztnek — külön meghatalmazás nélkül — jogérvényesen • ' nem kézbesíthető. Eltekintve attól, hogy ügyfél fellebbezésében annyiban, amenynyiben azt vitatja, hogy az illetékszabás alapjául szolgáló adó- és értékkimutatás nyilván az egész ingatlanokról tüntette ki a kat. tiszta jövedelmet és az illetékkiszabás az egész terület kat. tiszta jövedelme alapján foganatosíttatott, holott ő ezekből csak nem is egészen két holdat vett, az illeték alapjának kiszámítását az abba belekerült hiba alapján támadja meg ós részleges illetékalaphiányt vitat, az erre irányuló fellebbezés tehát, mint mely nem az illeték jogosságát érinti, határidőhöz kötve nincsen, a fellebbezést kellő időben beadottnak kellett tekinteni, mert a fizetési meghagyások az 1881:XXXIV. tc. 16. §-a értelmében vagy panaszosnak vagy háznépének lettek volna kézbesítendők, a fizetési meghagyást átvevő gazdatiszt pedig sem a háznéphez tartozónak nem tekinthető, sem olyan meghatalmazottnak, aki a gazdaság keretén kívül álló magánügyekben panaszos helyett külön meghatalmazás nélkül eljárni jogosítva volna és így a kézbesítés, mint szabálytalan, nem létezőnek lévén tekintendő, a késedelem be sem állhatott. 289. sz. ejh (1900). Fizetési határidő. (48. §., 117.30311923. P. M. sz. rend. 6. §.) Bírói árverési vétel esetén nincs előzetes fizetési kötelezettség és igy a késedelmi kamat csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30-ik naptól jár. A panaszostól a késedelmi kamatokat azon az alapon szedték be, hogy a szóbanforgó bírói árverési vétel után járó ingatlan vagyonátruházási illetéket, az 1923:XXXII. tc. 8. §-a rendelkezésének megfelelően az árverés létrejöttét követő 15 nap alatt befizetni elmulasztotta. — A késedelmi kamatok követelhetésének alapta85