Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékkötelezettség keletkezése. a 90. §. feltételes és elhalasztott ajándékozás illetékezését szabályozza. E két eset szabálya a visszterhes vagyonátruházás eseteit nem érinti. — A 17. §. általános jellegű szabályát a feltételes vétellel kapcsolatosan a 101. §. részletezi. Ennek 2. bekezdése csakis felfüggesztő feltételtől függő adásvételnél engedi meg a feltétel bekövetkeztéig, a fél kérelmére az illeték befizetésének függőbentartását. — A fentiekkel szemben nem tartalmaz, amint nem is tartalmazhat ellentétes rendelkezést a felmerült esetben hivatkozott 40.000—1921. P. M. sz. Utasítás 6. §-a sem. — Megvizsgálásra csak a 17. (1) bekezdés végső mondatának értelme szorul. Ez úgy szól: „A haszonélvezet megszűnése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének helye nincs." A szöveg szószerinti ismétlése a 16. §. (2) bek.-nek, figyelmenkívül hagyva, hogy a 16. a haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozásáról szól, a 17. §. pedig felirata ós főszabálya szerint is a feltételes és elhalasztott szerzésekről. — A 17. §. általánosságban kétségtelenül a visszterhes vagyonátruházásra is vonatkozik, lényegében akként, hogy a szabályt a 101. §. részletezi. A helyes jogmagyarázatnak értelemszerűnek kell lenni. A hivatkozott mondatból azt értelemszerűen kimagyarázni, — hogy a törvényhozó így akart közvetve olyan jogtételt felállítani, amilyent közvetlenül megelőzőleg az alaptételnél fel nem állított és ami a szakaszok feliratában adott rendszerben és előző törvényi kijelentésekbe ütközik, nem lehet. Itt figyelmenkívül hagyta a szövegezés (quandoque dormilát), hogy arról az esetről, hogy visszterhes vagyonátruházásnál az illeték fizetése függőben tartassék a haszonélvezeti jog terhére tekintettel szó nincs, — viszont a felfüggesztő feltétel esetén a függőbentartás joga fennáll, de itt a mellékszabálynál ezen előfeltétel esetén az önkéntes fizetés visszatérítésének kérdése szabályozatlanul maradtnak látszik. Itt a szövegezés a két előbb már megállapított jogi előfeltételt tévesen elírta. — Kérdés már most felmerült jogeset folytán csak az, hogy lehet-e magát az életfogytiglani haszonélvezetet felfüggesztő feltételnek tekinteni azon okfejtéssel, hogy a haszonélvezettel terhelt tulajdonjoggal kapott ingatlan korlátlan megszerzése is felfüggesztő feltétel melletti, — a haszonélvezeti jog megszerzése pedig a felfüggesztő feltétellel egyenlő hatású, kezdő határidő bekövetkezéséhez van kötve. — Nézetünk szerint ezen magyarázatnál logikai hiba van és a felfüggesztő feltétel jogi fogalmának figyelmenkívül hagyása. A felfüggesztő feltétel (újabb terminológia szerint: ihalasztó feltétel 1. Magánjogi törvénykönyv 1928. IV. fejezet 985. s. k. 1. BOB. 158. s. k. §.) olyan feltétel, amellyel a jogügylet hatályossága egy a jövőbe helyezett legalább szubjektíve bizonytalan eseménytől tétetik függővé; a szerződés az eddigi bizonytalanságából csak az esemény beálltával vetkőzik ki és a szerződós végérvényes csak az esemény bekövetkezésével lesz. Itt a jogi hatás a feltétellel lép be. — A felvetett kérdésnél azonban az eset 60