Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Elévülés. nein ez. — Itt az ügyletkötéssel az ingatlan átruházása feltótlenül megtörténik, a tulajdonátruházás érvényes, az hatályosul is, a szerző tulajdonossá lesz az ügyletkötés tényénél fogva, ezt az ügyleti akarat nem teszi érvényesség tekintetében semmiféle jövőbeli ténytől függővé. Az okifejtés a tulajdonjogot összetéveszti a közvetlen használat korlátlanságával, holott a tulajdonjogot a haszonélvezeti jog megadása és fennállása meg nem szünteti. —Minthogy a fentiek szerint visszterhes vagyonátruházási illeték függőbentartásának illetékjogunk lehetőséget csak a felfüggesztő felTétel melletti vagyonátruházásnak nyújt és a haszonélvezeti jog fentartása az ingatlan tulajdonjogának felfüggesztő feltétel melletti átruházásával nem azonos, az utóbbi esetben az illeték függőbentartásának jogi alapja nincs. 166. sz. jogegységi (1931). A kiszabás elévülése. (18. §.) Ha a fizetési meghagyás az elévülési határidőn belül kézbesítve nem lett, a telekkönyvi előleges biztosítás nem szakítja meg az illeték elévülését. A kiszabási iratok szerint T. J.-né hagyományosnak a terhére kiszabott illetékről a fizetési meghagyás nem kézbesíttetett s ezt végzésének ellenkező tartalmával szemben jelentésében a kir. pénzügyigazgatóság is elismeri. A hagyatéki bíróság értesítésének beérkeztétől számított 5 év lejárta után adatott ki dr. B. F.-nek mint gyámnak a jelzett illetékre vonatkozó fizetési felhívás. — Tekintve, hogy az 1883:XLIV. tc. 90. §-a 2. pontja szerint a biztosítás csak a már kiszabott illeték elévülését szakítja félbe, s ennélfogva a kiszabás előtt telekkönyvileg biztosított illeték is elévül, ha 5 év alatt ki nem szabatott, a panaszló képviselőjétől tényleges birtokosi minőség-énéi fogva az illeték az elévülés beállta miatt nem követelhető. — És minthogy ezek szerint a kir. kincstárnak a jelzett illeték követeléséhez joga senki ellenében nem keletkezett, nem létező követelés pedig telekkönyvi bejegyzés által létezővé nem válik, az illeték a panaszló képviselőjétől mint a jelzálog tulajdonosától sem követelhető. 522. sz. ejh (1903). A behajtás'elévülése. (20. §.) A zálogjognak illeték biztosítása végett való bekebelezése az olyan fél személyes fizetési kötelezettségének az elévülését, aki a bekebelezés idejében az ingatlannak már nem telekkönyvi tulajdonosa, nem szakítja meg. A fellebbező az előírt illetéknek elévülés okából való törlését kéri azon az alapon, hogy ez az illeték az előírás óta, tehát több 61