Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékkötelezettség keletkezése. tekinteni, mintha adásvevési szerződés volna, vagyis az adásvevési szerződést már a vételi jogot megalapító ajánlat elfogadása előtt, annak tudomásulvételével megkötöttnek kell venni. — A törvénynek ebből a rendelkezéséből okszerűen következik, hogy az a körülmény, hogy föltétlen ajánlatnak az elfogadása még nem történt meg, az adásvevéstől járó illeték esedékességére befolyással nem lehet, ellenben ha az ajánlat hatálya felfüggesztő feltételtől függ, ennek a teljesüléséig az illeték befizetését a 60. §. második bekezdése szerint függőben kell tartani, mert ilyen esetben a feltétel a tudomásul vett ajánlat által képviselt adásvevési szerződés hatályosságát is felfüggeszti és ha nem teljesül, a vevőnek kijelölt fél nemcsak tulajdonjogot, hanem vételi jogot sem szerez, illetéket tehát egyáltalában nem tartozik fizetni, mert a 61. §. szerint járó fokozatos illeték követelésének is csak akkor van helye, ha a vevőnek kijelölt fél általa már megszerzett vételi joggal nem ól, vagyis hatályos ajánlatot nem fogad el. 1556. sz. ejh (1922). Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan visszteher ellenében történt megszerzése után kiszabott visszterhes (vételi) illeték befizetésének felfüggesztése jogosan nem igényelhető. Az 1920:XXXrV. tc. IV. címe szabályozza a vagyonátruházási ' illetékkötelezettség keletkezését; a 13. §-ban az örökségeknél, a 14. §-ban az ajándékoknál, a 15. §-ban az ingatlanvagyon átruházásánál és pedig úgy az ingyenesnél, mint a visszterhesnél. — A 15. (3) bekezdése kimondja, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a visszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügylet felfüggesztő vagy bontó feltételhez, vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincs. A 16. §. a haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozása esetére akként rendelkezik, hogy a kincstárnak az illetékkiszabáshoz való joga a 13. §-ban, illetve az ajándékozásnál a 14. §-ban meghatározott időben nyílik ugyan meg, — az illetéket azonban csak a haszonélvezet megszűntekor kell megfizetni. A fél kérelmére tehát a befizetés felfüggeszthető, de ha a haszonélvezet megszűnése előtt a fél önként befizeti az illetéket, visszatérítésének helye nincs (16. 2. b). — Ez a szabály tehát kifejezetten és csakis az öröklés ós ajándékozásra vonatkozik és olyan rendelkezést sem e szakasz, sem a törvény nem tartalmaz, 1 amely e jogelvet a haszonélvezettel terhelt ingatlan visszterhes megszerzése esetére is kiterjesztené. A 17. §-a feltételes ós elhalasztott szerzéseknél elsősorban a 79. és 90. §-ban felsorolt esetekre hivatkozással, — de azon kijelentése folytán, hogy általában e két eseten tiílmenő általános érvénnyel — mondja ki, de csakis azt, hogy a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházásoktól az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. — A 79. §. örökség vagy hagyomány feltételes vagy elhalasztott megszerzése, 59