Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

Törvénykezési illetékek. Illetékszabályok. Fizetési meghagyás kézbesítése. (135. §.) Az ügyvéd részére az ügyvédi működése körében felmerült illetékről kiadott fizetési meghagyás az ügyvéd irodai alkalmazottjának jogérvényesen kézbesíthető. Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert a becsatolt bizonyítékokból megállapította ez a bíróság, hogy a fizetési meghagyások kézbesítési napján panaszos fürdőben tartózkodott s a fizetési meghagyásokat távollétében helyette P. L. vette át, aki irodai alkalmazottja volt s 'aki az átvételt panaszos ügyvédi bélyegzőjének a vétbizonyítványra ráütésével és nevének aláírásával ismerte el. Ezek a körülmények pedig ellentétes bizonyíték hiányában, alkalkasak annak megállapítására, hogy P. L. panaszosnak irodai megbízottja volt s mint ilyen a 436. P. M. 1889. sz. a. kiadott illetékkezelési utasítás 52. §-a értelmében panaszos helyett az ügyvédi állásból kifolyólag felmerült illetékekre vonatkozó fizetési meghagyásokat jogosan vehette át, tehát a fizetési meghagyásoknak újból leendő kézbesítése iránti kórelem megtagadása jogsérelmet nem képez. 932. sz. ejh (1910). Felebbezés a fi&etési meghagyás ellen. (148. §.) Peres eljárásban a peres felet képviselő ügyvéd által elkövetett illetékrövidítés miatt az ügyvéd terhére kiszabott illeték iellen a peres fél jogérvénnyel fellebbezhet akkor is, ha részére fizetési meghagyás kézbesítve nem lett. Habár az illetékről szóló fizetési meghagyás helyesen van a panaszosnak ügyvédje nevére kiállítva és ennek részére kézbesítve, 347