Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

T. — Felebbezés. az ellen panaszos is mint az illetékszabályok 89. és 90. §-ainak határozmányai szerint az ügyben érdekelt és az illetékért másodsorban felelős fél jogosan élt fellebbezéssel; ezt tehát a kir. pénzügyigazgatóság azon indokból, mert a fizetési meghagyást nem a panaszos vette át, nem utasíthatta vissza, hanem tartozott volna a felett érdemi határozatot hozni. 381. sz. ejh (1901). Midőn a féltől az illeték tévesen, avagy elnézésből követeltetik, ily esetben a fellebbezésnek benyújtása határidőhöz kötve nincs. A kir. pénzügyigazgat óság elkésés címén azért utasította viszsza panaszló kérvényét, mert a kifogásolt illetékre vonatkozó fizetési meghagyás panaszlónak 1895 dec. 22-én kózbesíttetett, míg kérvényét csak 1896 dec. 31-én adta be. Bár ez adatok helyesek,, a pamasznak részben mégis helyet kellett adni, mert panaszló nem támadta meg az illetéknek sem mérvét, sem jogosságát, amennyiben nem vitatta, hogy a követelt illeték nem jár, de azt állította, hogy ez tőle tévesen és csak elnézésből követeltetik, mert a megleletezett jegyzőkönyv ós határozat oly igazolási eljárásban keletkezett, amelyben a kincstár kérte az igazolást s így az itt követelt illetékek a panaszló által képviselt feleket egyáltalán ós semmi körülmények közt nem terhelheti. Ez a kifogás nem tekinthető egyenlő elbánás alá tartozónak az illeték helyessége és jogossága ellen közbevetett fellebbezéssel, mert azon alapszik, hogy panaszló tagadja, hogy őt — illetőleg felét — ebben az ügyben egyáltalán illetékkötelezettség terhelné, miért is ezt ia kérvényt nem lehetett az illetékszabályok 148. §-ában megállapított határidő alá eső fellebbezésnek tekinteni, hanem ki kellett mondani, hogy az mint határidőhöz nem kötött kérelem, kellő időben adatott be, melynek következményeként el kellett rendelni annak érdemi elbírálását. 183. sz. ejh (1899). Midőn a kereskedelmi cég a cég bejegyzése után előírt illetéket az illeték alapjául szolgált adó leszállítása miatt kéri helyesbíteni, ennek a kérelemnek érvényesítése nincs határidőhöz kötve. Panaszló a fizetési meghagyás ellen nem fellebbezéssel élt, de csupán kórvényt adott, melyben a végrehajtás felfüggesztését és a cégjegyzési pótlék újabb kivetését kérte, mivel a fizetési meghagyás kibocsátása tévedésen alapult, amennyiben nem létező adóalapra támaszkodott és nem létező adóalap után pótlék ki nem vethető. Tény az, hogy akkor, amikor az illeték megszabatott, panaszló üzlete után jogérvényesen megállapított adó nem volt, ami egyenlő tekintet alá esik azzal, hogy akkor alap, amelyen az illeték megszabathatott volna, nem létezett. A kiszabás tehát időelőtti lévén, panaszló jogosult volt akkor, midőn az adó jogérvényesen megáll a348