Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

T. — Felebbezés. az ellen panaszos is mint az illetékszabályok 89. és 90. §-ainak ha­tározmányai szerint az ügyben érdekelt és az illetékért másodsor­ban felelős fél jogosan élt fellebbezéssel; ezt tehát a kir. pénzügy­igazgatóság azon indokból, mert a fizetési meghagyást nem a pa­naszos vette át, nem utasíthatta vissza, hanem tartozott volna a fe­lett érdemi határozatot hozni. 381. sz. ejh (1901). Midőn a féltől az illeték tévesen, avagy elnézésből követeltetik, ily esetben a fellebbezésnek benyújtása határidőhöz kötve nincs. A kir. pénzügyigazgat óság elkésés címén azért utasította visz­sza panaszló kérvényét, mert a kifogásolt illetékre vonatkozó fize­tési meghagyás panaszlónak 1895 dec. 22-én kózbesíttetett, míg kér­vényét csak 1896 dec. 31-én adta be. Bár ez adatok helyesek,, a pa­masznak részben mégis helyet kellett adni, mert panaszló nem tá­madta meg az illetéknek sem mérvét, sem jogosságát, amennyiben nem vitatta, hogy a követelt illeték nem jár, de azt állította, hogy ez tőle tévesen és csak elnézésből követeltetik, mert a megleletezett jegyzőkönyv ós határozat oly igazolási eljárásban keletkezett, amelyben a kincstár kérte az igazolást s így az itt követelt illeté­kek a panaszló által képviselt feleket egyáltalán ós semmi körül­mények közt nem terhelheti. Ez a kifogás nem tekinthető egyenlő elbánás alá tartozónak az illeték helyessége és jogossága ellen közbevetett fellebbezéssel, mert azon alapszik, hogy panaszló ta­gadja, hogy őt — illetőleg felét — ebben az ügyben egyáltalán ille­tékkötelezettség terhelné, miért is ezt ia kérvényt nem lehetett az illetékszabályok 148. §-ában megállapított határidő alá eső felleb­bezésnek tekinteni, hanem ki kellett mondani, hogy az mint határ­időhöz nem kötött kérelem, kellő időben adatott be, melynek követ­kezményeként el kellett rendelni annak érdemi elbírálását. 183. sz. ejh (1899). Midőn a kereskedelmi cég a cég bejegyzése után előírt illetéket az illeték alapjául szolgált adó leszállítása miatt kéri helyesbíteni, ennek a kérelemnek érvényesítése nincs határidőhöz kötve. Panaszló a fizetési meghagyás ellen nem fellebbezéssel élt, de csupán kórvényt adott, melyben a végrehajtás felfüggesztését és a cégjegyzési pótlék újabb kivetését kérte, mivel a fizetési megha­gyás kibocsátása tévedésen alapult, amennyiben nem létező adó­alapra támaszkodott és nem létező adóalap után pótlék ki nem vet­hető. Tény az, hogy akkor, amikor az illeték megszabatott, panaszló üzlete után jogérvényesen megállapított adó nem volt, ami egyenlő tekintet alá esik azzal, hogy akkor alap, amelyen az illeték meg­szabathatott volna, nem létezett. A kiszabás tehát időelőtti lévén, panaszló jogosult volt akkor, midőn az adó jogérvényesen megáll a­348

Next

/
Thumbnails
Contents