Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Vadászjegy és fegyverigazolvány illetéke. mében a vadászat csak vagy lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható. Hogy teljesen erre az álláspontra helyezkedik az 1883:XXIII. tc. is, az egyenes m következik az idézett tc. 25. §-ában és illetve 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azokból a rendelkezésekből, amelyek szerint a vadászat tényleg csak a 9. és 10. §-ok értelműi én járó vadászati adónak lefizetését igazoló va-iászati jegy mellett gyakorolható és különösen, amely szálat az, aki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemű ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet. Az előbbiekben előadottakból is kitetszően a panaszos terhére rótt cselekmény sem egyfelől a fegyverrel való vadászásnak, sem másfelől a bár fegyver nélkül, de lóháton és bárminemű ebekkel való vadászásnak tényálládékát magában nem foglalja s ez okból az nem foglalhatja magában a hivatkozott tc. 42. §. d) pontjában körülírt vadászati jövedéki kihágásnak a tényálládékát sem. 961. sz. ejh (1910). 346