Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

Ö. — Vadászjegy és fegyverigazolvány" illetéke. feljelentésiben megjelölt időben a község belterületén levő bázuk kertjében vadludat lőtt. Vadászni az 5007—1934, P. M. sz. r. 1. §-a szerint csak saját földbirtokon vagy idegen földterületen lehet. A. község belterületén levő ház kertje azonban ilyen földbirtoknak, tehát vadászterületnek nem tekinthető, amiből következik, hogy vadnak házikertben a község belterületén lelövése nem meríti ki a vadászás fogalmát. Ezekből következik, hogy ily esetben vadászati jövedéki kihágás sem állapítható meg. 1703. sz. ejh (1930). Egymagában véve az a körülmény, hogy az erdőor vadászatra alkalmas lőfegyverrel idegen vadászterületen átvezető úton vadá­szati jegy nélkül járt, a vadászati kihágás tényét meg nem állapítja. Egymagában az az igazolt körülmény, hogy panaszos megyei erdöőr, vadászatra alkalmas lőfegyverrel az idegen vadászterüle­ten átvezető úton járt, a vadászás tényét meg nem állapítja, G. J. pedig, akivel panaszos az úton találkozott és aki tényleg vadász­ebekkel és vadászatra alkalmas lőfegyverrel vadászni volt, egyálta­lában nem is állítja, hogy panaszos vadászott vagy vadászat céljá­ból csatlakozott hozzá. Egyéb adat és bizonyíték hiányában tehát panaszost a vadászjegy nélküli vadászás által elkövetett jövedéki kihágásban elmarasztalni annál kevésbé lehetett, mert D. G. erdő­gondnok vallomása szerint panaszost megbízta, hogy az ő vadász­területén felügyeljen s kétcsövű vadászfegyverével vadőri szolgá­latot teljesítsen és így panaszosnak D. G. vadászterületén teljesí­tett ama bejárása feltétlenül vadászásnak nem minősíthető. 199. sz. ejh (1899). Vadnak tőrrel való elfogása nem vadászati jövedéki kihágás. Nem vitás ós a jövedéki vizsgálati iratok adataiból, nemkülön­ben a csatolva levő vadászati kihágási iratok adataiból egyképen kitetszik, hogy panaszos terhére az a cselekmény rovatott, mely szerint ő, a feljelentés értelmében 2 nyulat drótból készített hurok­kal (tőrrel) elfogott, A közigazgatási bizottság panaszolt határo­zata által egészben fentartott m. kir. pénzügyigazgatósági végzés is egészben ezt a tényállást fogadta el, amennyiben panaszos va­dászati jövedéki kihágását kizárólag panaszosnak abban a beiga­zoltalak vett cselekvényében vélte megállapítandónajk, hogy panaszos vadászati jegy birtoka nélkül 2 nyulat tőrökkel elfogott. El is tekint­ve attól, hogy panaszosra nézve, a vadászati kihágás során hozott fő­szolgabírói ós illetve alispáni ítéletek szerint, ez a cselekmény se nyert beigazolást, a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest kellett határozni, azért mivel az 1883:XX. tc. 1G. §-a ériel­345

Next

/
Thumbnails
Contents