Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Értékpapírforgalmi adó. ket megkezdik. — A törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 31. §-a szerint a bejelentésnek, amelynek alapján a pénzügyigazgatóságnak törzskönyvet kell vezetnie, tartalmaznia kell: 1. a bejelentésre kötelezett fél nevét és lakóhelyét; 2. az üzleti telepnek a lakóhelytől esetleg különböző helyét; 3. a lajstromozási kényszer alá eső azoknak az ügyleteknek a nemeit, amelyekkel a bejelentő foglalkozni kíván és 4. az üzlet megkezdésének időpontját. — Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az értékpapírforgalmi ügyletekkel foglalkozó társaságok és egyének az adólerovás ellenőrzésének céljára külön bejelentésre vannak kötelezve. Ez a kötelezettség feltétlen lévén, annak teljesítését akkor sem lehet mellőzni, ha — amint a szóban levő esetben is történt — a pénzügyigazgatóság az üzletkörrel az ezt is ismertető cégbejegyző végzésből már értesült. — A panaszos rt. az adó alá eső első értékpapírforgalmi ügyletnek 1911 máj. 15-én történt megkötése előtt a pénzügyigazgatósághoz 1911 máj. 9-én érkezett beadványában, adóztatás végett hozzá intézett felhívásra, a cél megjelölése nélkül csak általában működésének a megkezdését, nem pedig a törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 31. §-ában felsorolt adatokat és azt jelentette be, hogy alapszabályait majd csak kinyomtatásuk után terjesztheti be, ez a bejelentés pedig a törvény és végrehajtási utasítás által követelt külön bejelentést nem pótolta. 1215. sz. ejh (1915). Adófizetésre kötelezett felek. (29. §.) Ha a közvetlenül lerovandó értékpapírforgalmi adó a törvényben megállapított idő alatt lerovatott, amiatt, hogy a lerovást nem az eladó, hanem a vevő teljesítette és hogy az eladó az adásvevést az adóköteles ügyletekről vezetett lajstromába be nem jegyezte, bírság alkalmazásának helye nincs. Az adó tárgyát az a tőzsdei ügylet képezi, mely szerint panaszos népbank rt. a k-i rt. cégnek 500.000 K névértékű magyar koronajáradékkötvényt eladott. Az eladás 1906 dec. 10-ón történt s a vételár az e napi árfolyam szerint 478.312 K 50 f-t tett, melytől az 1900 :XI. tc. 9. §-a értelmében 24 K értékpapír forgalmi adó jár. Eladó társaság, mely a most idézett törvény 29. §-ának 2. b) pontja értelmében, az értákpapírforgalmi adót elsősorban volt köteles leróni, e kötelezettségének nem tett eleget s az ügyletet lajstromába sem vezette be, miért is terhére 24 K adó, 3575 K bírság és 50 K rendbírság szabatott ki. A kir. pénzügyigazgatóság ezt fentartotta. Ez a bíróság azonban úgy az adót, mint a bírságot és a rendbírságot törlendőnek találta, mert a bizonyítási eljárás során megállapíttatott, hogy a 24 K adót a vevő k-i rt. cég még a vétel napján lerótta, ezt panaszos cég terhére felszámította és erről ugyanezen 336