Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Értékpapírí'orgahm adó. napon panaszos céget értesítette is. Tény az, hogy az adó lerovása iránti kötelezettség1 elsősorban panaszos mint eladó céget terhelte s ennek a kötelezettségének 3 napon belül köteles volt eleget tenni. Ez a kötelezettség azonban önérthetőleg nem terjedhet annyira, hogy ez alapon az ügyletnek a jövedéki lajstromba bevezetését és megadóztatását lehetne követelni akkor is midőn a vevő fél e kötelezettségnek már megfelelt, mert különben kétszeres adóztatás esete állana be. De különben is a törvény 5. §-a szerint minden ügylet csak egyszer esik adókötelezettség alá s a 29. §. értelmében az adóteher egyenlő részben háramlik a szerződő felekre és így a szerződő felektől nem lehet megvonni azt a jogot, hogy a fizetési kötelezettség teljesítésének sorrendjében önként változtatást tegyenek s az elsősorban fizetésre köteles fél helyett fizetést teljesíthessen az a fél, ki maga csak másodsorban volna fizetésre szorítható. A tényállás szerint nyilvánvaló, hogy a kir. kincstár az őt jogosan megillető adót teljes mérvben és a törvényben meghatározott határidőn belül megkapta, tehát sem újabb adókövetelésnek, sem bírságolásnak nem lehet helye. 894. sz. ejh (1909). Abban az esetben, ha szerződő felek mindketteje iparszerűen foglalkozik értékpapírforgalmi ügyletekkel, a kincstár nem jogosult értékpapírforgalmi adót és bírságot követelni az eladótól, ha az értékpapírforgalmi adót a törvényben megállapított határidő alatt a vevő már lerótta. Az értékpapírforgalmi adóról szóló 19O0:XI. tc. 29. §-ának első bekezdéséből megállapítható az, hogy az ügyletben résztvevő felek a kincstárral szemben is az illetékért kötelezettséggel tartoznak. Általános magánjogi szabály az, hogy ha a kötelezettségben álló felek közül egyik részéről teljesítés történt, úgy a hitelező követelési joga megszűnik és ennek következtében a másik fél mentesül a kötelezettség alól. 154. sz. jogegységi (1930). Iratok, könyvek stb. felmutatási és őrzési kötelezettsége. (32. §.) Az értékpapírforgalmi adó ügyletekkel iparszerűen foglalkozók terhére értékpapírforgalmi adót, az üzlet keletkezését követő három év letelte után nem lehet kiszabni azon a címen, hogy az adólerovásra kötelezett az értékpapír forgalmi adó lerovását a vonatkozó lajstromok bemutatásával nem tudja igazolni. A panaszosnak fellebbezésében előadott ama védekezésével szemben, hogy a D. Bank Rt.-gal kötött értékpapírügyletekről külön lajstromkönyvet vezetett és abban az értékpapírforgalmi adót is lerótta, az ennek igazolásául szolgáló könyvek azonban a panaszolt értékpapírforgalmi adó kirovásának alapjául szolgáló hiva22 337