Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Vétbizonyítványok. tálas lelet tárgyát képező két nyugta a most említett tárgyalási jegyzőkönyvben elismervénnyel nem azonosítható. Minthogy a hagyaték tárgyalása által felmerülő közjegyzői díjak és költségek egészben vagy részben való kifizetésének az 1894:XVT. tc. 12. §-a alapján, a tárgyalási jegyzőkönyv szövegében való illetékmentes elismerése az általános illetékkötelezettség alól az ezen törvény által létesített kivételt képez; minthogy ez a kivételes illetékmentesség csakis a törvényben meghatározott esetekben és csakis az ott megszabott feltételek között nyerhet alkalmazást, minthogy végül a lelet tárgyát képező s egészen különálló nyugtáikra nézve az illetékmentességet sem törvény, sem szabály meg nem állapítja s ennélfogva azokra az illetékdíjjegyzék 101. tételének a) pontja alkalmazandó, a panasznak helyet adni nem lehetett. 220. sz. ejh <1899). Az orvosok által tiszteletdíjaikról kiállított jegyzékek általában illetékmentesek, ha azonban azokon a tiszteletdíj kielégítése elismertetik, az ilyen jegyzékek mint nyugták illetékezendók. 594. sz. ejh. (1904). Ind. lásd „számlák"-nál (84. t., 1920:XX1V. tc. 10. §.) Bírói letétek felvételéről kiállított vétbizonylatok 1 K illeték alá esnek. 525. sz. ejh (1903). Ind. lásd a 67. t.-nél. Olyan esetben, midőn a biztosítóintézet a biztosított esemény bekövetkezésekor esedékes szolgáltatási összeget a vétbizonyítvány után járó illeték lerovása mellett bírói letétbe helyezi és a bíróság ezt az összeget a jogosultaknak kifizeti, ezen bírói letét átvétele után illeték nem követelhető. 856. sz. ejh (1909). Ind. lásd a 67. t.-nél. Az államkincstár részére szerződés alapján befizetett összegektől nyugtailleték csak akkor jár, ha a fizetésről nyugta állíttatik ki. 673. sz. ejh (1905). Ind. lásd az „áruszállítási szerződések"-nél. A tettenérési jutalékról kiállított közös nyugta illetékét minden tettenérő a saját jutaléka után külön tartozik leróni. Nem lehet a panasznak helyet adni, mert az 1842. évi harmimeadhivatali utasítás 684. §-.a szerint, ha valamely jövedéki kihágás felfedezésénél két vagy több tettenérő együttesen közreműködött, akkor a 680. § szerint járó jutalék valamennyi tettenérő között egyenlő részekben osztandó fel, vagyis a jutalék bizonyos hányada 329