Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Illetékmentes vétbizouyítványok. külön-külön jár az egyes tettenérőknek s az őket nem közösen illeti meg. — Tekintettel most már az illetékdíjjegyzék 101. tételéhez tartozó 2. jegyzet azon rendelkezésére, hogy ha valamely fizetés több olyan személy által bizonyíttatik, kiket az nem közösen illet, ügy az illeték nem az összesített összeg után, hanem mindegyik személy járandósága szerint külön számítandó és rovandó le, a panaszt mint alaptalant el kellett utasítani annyival is inkább, mert abból, hogy a pénzügyigazgatóság a befolyt bírságösszeg elszámolására az adóhivatalt anélkül utasította, hogy az egyes tettenérőknek járó összeget kitüntette volna, a jutalék közössége nem következik s a fentiekre tekintettel nem is következhetik. 1300. sz. ejh. (1916). Vételárhátralék kifizetését igazoló külön okirat után a tényleges hátralék összegének megfelelő illetéket kell akkor is leróni, ha a fizetett összeg az okiratban kitüntetve nincsen. Az adásvételi szerződésben kikötött vételár 620.000 K volt. Ebből 230.000 K a P. M. K. Bank által adott és a vevő által átvállalt törlesztés es jelzálogkölcsönre esik. A fennmaradó és a vevő által készpénzben fizetendő vételár tehát 390.000 K, melyből 50.000 K már a vételi szerződós megkötésekor kiegyenlíthetett. A hátralékos 340.000 K 1917 aug. 1-én fizettetett ki és az ekkor kiállított okirat képezte a panaszolt illetékkiszabás tárgyát. Ezen okiratban az ingatlan egész vételárának a kiegyenlítése ismertetik el, az összeg megnevezése nélkül. Minthogy nyilvánvaló, hogy a kifizetést igazoló okirat tárgyát csakis a készpénzben fizetendő vételár képezhette, minthogy további 50.000 K véteiárrésznek az adásvételi szerződésb-m nyugtatása az illetékdíjjegyzék 101. tételének a) pont 1. jegyzete értelmében illetékmentesen már megtörtént, a kifizetés igazolása csak a tényleg fennmaradt ós készpénzben fizetendő 340.000 K-ra vonatkozott. 1520. sz. ejh (1921). Illetékmentes vétbizőnyítványok. (102. t.) Az ügyvéd által megbízója részére kiállított oly elismervény, amellyel azt igazolja, hogy az összeget megbízója részére a bíróságnál letétbe helyezés végett átvette, illetékmentes. Panaszló az előírt illetéknek törlését azon okból kéri, mert az illetékdíjjegyzék 101. tétele határozottan jogosított és kötelezetteket említ ós az ezek közt felmerülő vétbizonyítványokat rendeli illeték alá venni, már pedig oly vétbizonyítványt nem képez és nem foglal magában a panaszló mint megbízott ügyvéd által a megbízó részére kiállított elismervény, mely csupán a tőle mint ügyfelétől a célból átvett összegről szól. hogy azt helyette és részére a bíró330