Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Társaság mentessége. Társaságokat megillető illetékmentességek. (89. t. XII.) Az 188.3:VIII. tc. 12. §-ában a 2. és 3. §-ra való utalás csak szerkezeti tévedésből történt; helyesen ez a törvényszakasz a 3. és 4. §-okban megállapított illetékek alól mentesíti a segélyzőpénztárakat. 1091. sz. ejh (1912). Ind. lásd 89. t. IV. pontjánál. A segélyző pénztárakra vonatkozó joggyakorlatot lásd még a 89. I. IV. pontjánál. Az Országos Központi Hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezeteket váltókölcsönök telekkönyvi biztosítására szolgáló váltók hátlapjára vezetett bejegyzési engedélyekre nézve az illetékmentesség megilleti. Az 1898:XXIII. te. a központi hitelszövetkezet részére és az ebbe rendes tagul belépő hitelszövetkezetek részére biztosított kedvezmények között különbséget tesz s míg a 79. §-ában a központi hitelszövetkezet részére a személyes illetékmentességet az ott megjelölt korlátok között biztosítja, addig a rendes tagul belépő hitelszövetkezetekre nézve a 47. §-ában megállapítván a kedvezményeket, kijelenti, hogy egyebekben a szövetkezetek az illetékszabályok általános határozmányai alá esnek. Ezekhez képest úgy a kir. pénzügyigazgatóság, mint a panas/os is tévesen hivatkoznak az 1898:XXIII. tc. 79. §-ára, mert a jelen esetben a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett panaszosról lévén szó, a fenforgó eset az 1898:XXIII. tc. 47. §-a alapján bírálandó meg. Ennek a §-nak e. pontja értelmében a szövetkezeti tagoknak adott kölcsönök jelzálogi biztosítására nézve a panaszos hitelszövetkezet illetékmentességben részesül, következően ő azt a bélyeget, mely a jelzálogi biztosítással okozatos kapcsolatban áll, viselni nem tartozik. Minthogy pedig az I. fokozatú váltóilleték II. fokozat szerinti kiegészítésének alapjául és egyedüli okául az illetékdíjjegyzók 98. tétel 5. jegyzete szerint épen az szolgál, hogy a váltó jelzálogi jognak szerzése végett bekebeleztetek, kétségtelen, hogy ez a kiegészítési kötelezettség, mint a váltó jelzálogi biztosításának követlen eredménye, a panaszost annál kevésbé terhelheti, mert a törvény kivételes rendelkezést nem tartalmazván, s így közömbös lévén az, hogy a jelzálogi biztosítás alapjául váltó vagy esetleg más okirat szolgál-e, a jelzálogi biztosítás s az erre vonatkozó illetékmentesség szempontjából a váltó egyéb illetékmentes okirattal egy tekintet alá esik. 693. sz. ejh (1905). Tengeri szabadhajózási részvénytársaságok részvénykibocsátási illetéket nem fizetnek. Az 1907:VI. te. 24. §-a szerint, ha tengeri szabadhajózási vállalatok részvénytársaság alakjában létesülnek, az ezen rt.-ok meg322