Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Alkalmazottak nyugtailletéke. a nyugtatványi illetékeket befizetni. — Az igényt jogosnak alismerni nem lehetett, mert az ügyvezető-igazgatók a rt.-nak hivitalnokai és mert ezek részére a nyereség 5 %-ával egyenlő jutalékok és a tisztviselők részére a nyers jövedelem 3%-ával egyenlő „jutalomdíjak" az alapszabályok 60. §-ában biztosítva lévén, azok az 1881:XXIV. tc. 11. §-ában említett illetmények közé tartoznak, azok után tehát a panaszos rt. a nyugtatványi illetékeket nem tartozatlanul fizette be. — A panaszos rt.-nak az 1913. évi 21.036. P. sz. ítéletre való hivatkozását figyelembe venni nem lehetett, mert ennek a bíróságnak egyes esetekben hozott határozatai nem jogforrások. 1472. sz. ejh (1919). Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, intézetek kötelesek a szolgálatukban álló gépész részére kifizetett járandóság után a nyugtailletéket az 1920:XXIV. tc. 17. §^ában megállapított módon befizetni. Az 1920:XXIV. tc. 17. §-a második bekezdése szerint „a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek tartoznak a szolgálatukban álló hivatalnokoknak, altiszteknek, szolgáknak, továbbá az igazgatóság, felügyelőbizottság, választmány és hasonló társasági szervezet tagjainak (napibiztosok) bármely elnevezés alatt adott járandóságai után a nyugtatványi illetéket készpénzben befizetni. — Hivatalnokoknak nemcsak azok tekintendők, akik fogalmazási, számviteli vagy kezelési írásos, vagy egyébként is magasabb előképzettséget igénylő szellemi munkát teljesítenek, altiszteknek, szolgáknak pedig nemcsak azok tekintendők, akik személyi vagy házi s általában testi munkát és szolgálatot teljesítenek, hanem mindazok, akik a napszámosok körét meghaladják és bármely elnevezés alatt szellemi vagy fizikai, va^y éppen vegyes szolgálatot teljesítenek és mint ilyeneknek, szolgálataik fejében bizonyos illetményekhez van a szolgálatadóval szemben jogos és pedig akár kinevezési okmányon, akár szolgálati írásos vagy szóbeli szerződésen alapuló, igényük. — Minthogy a társulat gépésze a kir. pénzügyigazgatóságnak meg nem döntött ténymegállapítása szerint a változó illetményeken kívül havi meghatározott fizetést húz,, minthogy a gépészmunka köre a fizikai munkán felül szakismeretet és szakképzettséget igénylő munkára is kiterjed, amely őt kétségen kívül a közönséges munkások és napszámosok körén felül emeli, a társulat gépészét joggal a törvény idézett szakaszában említett altisztnek lehet tekinteni. — Az altisztnek illetményei után pedig a fent idézett törvényes rendelkezés alapján a nyugtatványi illetéket jogosan követelik. 1713. sz. ejh (1931). 319