Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Alkalmazottak nyugtailletéke. gya. Ebből következik az is, hogy az ill. szab. szerint abban az esetben, ha okirat nem állíttatik ki, az illetéknek ninos tárgya, tehát azt követelni nem lehet. — Ez alól a szabály alól kivételt tett az 1881:XXVI. tc. 11. §-a, amely bizonyos társaságokat arra kötelez, hogy az alkalmazottaiknak kifizetett illetményeikből, akár állítanak ki arról az alkalmazottak nyugtát, kár nem, a nyugtailletéket vonják le, és készpénzben fizessék be az adóhivatalba. Az esetleg kiállított nyugtákat pedig illetékmentesnek nyilvánítja. — A törvény idézett szakaszának szövegezése szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, nyilvános intézetek és egyesületek azok, amelyeik az illeték fizetésére ily módon köteleztettek. Kétes azonban az, hogy a nyilvános intézetek és egyesületek alatt miféle intézeteket és egyesületeket kell érteni. A kérdésre a törvényjavaslat szövege és indokolása adja meg a választ. A javaslat szövegében „nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, intézetek ós egyesületek" szavakkal voltak megjelölve azok az intézmények, amelyekre ezt a kivételes rendelkezést a törvényhozó alkalmazni akarta. A javaslat indokolásában pedig az foglaltatik, ihogy „az állam nyilvános számadásra kötelezett intézetektől méltán megkövetelheti, hogy me létesítsenek üzletükben olyan eljárást, mely egyenesen az állami jövedelmek csökkentésére van alapítva" és ezért kötelezi őket arra, hogy a nyugtailletéket akkor is fizessék meg, ha alkalmazottaiktól nyugtát nem is követelnek. — A javaslatot a pénzügyi bizottság is magáévá tette, de jelentése szeriint a világosabb szövegezés miatt szúrta be a nyilvános szót a társaságok ós intézetek szavak közé. —• Világosan kitűnik ebből, hogy a törvény nem akart más társa, ságot az illetéknek ilyen kivételes módon való lerovására kötelezni, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat, ilyenekül pedig csakis a kereskedelmi törvény szerint alakult részvénytársaságokat, szövetkezeteket és biztosító intézeteket lehet tekinteni, amiből viszont következik, hogy minden más egyesület ez alá a szabály alá nem vonható, vagyis azok csakis a nyugtákon tartoznak az illetéki szabályok általános rendelkezései szerint illetéket leróni. 105. sz. jogegységi. Társulati alkalmazottak jutalékai után a II. fokozatú illetéket a társulat levonni és beszolgáltatni tartozik akkor, ha ez a jutalék vagy jutalom előre biztosítva van. A panaszos részvénytársaság ügyvezető-igazgatóinak ós tisztviselőinek a jutalékai után az 1913—1916. években befizetett nyugtatványi illetékek visszatérítését azon az alapon kéri, hogy a m. kir. közigazgatási bíróságok az 1913. évi 21.036. P sz. ítéletben megállapított általános gyakorlata szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek a jutalékok után nem tartoznak 318