Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Biztosítási illetékek. panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. — Az 1883:VIII. tc. 3. §-ának harmadik bekezdése szerint a biztosítási szerződési okirati illeték alapjául nemcsak a biztosítási díjakat, hanem a biztosított felek által a biztosítási szerződés alapján fizetett mellékjárandóságokat és egyéb szolgáltatásokat is kell venni. — Ilyen szolgáltatás a biztosított felek által a biztosító intézetnek megtérített biztosítási szerződési okirati illeték is, mert ezt az illetéket a 3. §. első bekezdése szerint a biztosító intézet tartozik fizetni, vagyis ez egyedül az intézet tartozása, az az összeg tehát, amelyet az illeték fejében a biztosított felek által magának megtéríttet, a biztosításért kapott, vagyis a biztosítási szerződésen alapuló szolgáltatás. — A biztosítási okmányok visszavásárlásáról szóló okiratoktól pedig az említett törvény 6. §-a szerint a III. fokozatú illetéket a vételár után kell fizetni, az pedig kétségtelen, hogy a dolog átruházásáért a vevő által az eladónak elengedett kölcsönkövetelés épen olyan vételár, mint az a pénzösszeg, amelyet a vevő fizetni volna kénytelen, ha az eladóval szemben beszámítható követelése nem volna. 1305. sz. ejh (1916). Az 1/4%-os illeték a biztosítási intézetektől az után az összeg után is követelhető, amelyet a biztosítási szerződés alapján ezen 1^%-os illeték fejében a biztosított felektől beszednek. Az 1883:VIII. tc. 3. §-a a biztosítási szerződés után járó lK%-os illeték megfizetésére egyedül a biztosító intézetet kötelezi a biztosított felekkel szemben, tehát a^z alanyi fizetési kötelezettség a jelzett illetékre nézve köztörvéinyeink értelmében egyáltalán meg nem állapítható; akkor tehát, amidőn a biztosított fél az illeték fizetését, szerződésileg magára vállalja, reá nézve a biztosítás nyilván terhesebbé válik, mert ezen elvállalt szolgáltatás magát a biztosítási díjat felemeli; mindezeknél fogva ezt a biztosító társaság javára teljesített fizetést oly szerződésileg kikötött mellékjárandóságnak kell tekinteni, amely után az idézett törvény értelmében az 1/4%-os illeték jogosan követelhető. 32. sz. jogegységi. A betörés ellen való biztosítás alapján kifizetett kárösszegek után az 1883:VIII. tc. 4. §-a szerint 1% illeték fizetendő. A panaszos azért kéri a követelésbe vett illetéknek a törlését, mert a betörés ellen való biztosítás alapján kifizetett kárösszegek után az 1883:VIII. te. 4. §-a szerint 1%-os illeték ép úgy nem követelhető, mint az ugyanazon szakaszban említett állatbiztosítási ós elemi kártérítéseknél. Alapítja pedig ezt az állítását arra, hogy a törvény az elemi biztosítás egyes ágait nem sorolja fel, tehát a mentességet az elemi biztosítás minden ágára megadta; továbbá arra, hogy a betörés ellen való biztosítás szintén elemi kár ellen 314