Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Biztosítási illetékek. nyokra tartatott, fenn az 1869:XVI. tc. 16. §-ában kimondott illetékmentesség. Elemi kár alatt csak az elemek pusztító hatása által előállott el nem hárítható kár érthető s ennélfogva csak az ilynemű károk elleni biztosítás tekinthető elemi kárbiztosításnak. — Az ilyen kár üvegnél is előállhat ugyan, azonban a szokásos üvegbiztosításnál mindennemű vétlen kár bekövetkezése képezi a biztosítási összeg követelhetését megállapító esetet, következésképen ily biztosításoknál kárösszegek kifizetéséről szóló vétbizonyítványok nem minősíthetők feltétlenül illetékmenteseknek. — Hogy az 1883: VIII. tc. osak a közönségesen elemi ikárbiztosítás elnevezése alá foglalt kárbiztosításokat kívánta kedvezményben részesíteni és nem minden kárbiztosítást, amely egyebek mellett elemi csapás által okozott kár megtérítésére is jogosít, — kitűnik abból, hogy az állatbiztosítást kedvezményezettként külön megjelölni szükségesnek tartotta, holott az állatoknak betegség, járvány, villámcsapás által okozott pusztulása is elemi kár. — Az a kérdés, vájjon a bebizonyítottan elemi csapás által okozott üvegkár megtérítésekép kifizetett összegekről kiállított nyugták illetékmentességben részesíthetők-e, ezúttal eldöntés tárgyává nem tehető, miután a panaszos ily természetű kárösszegeket nem jelölt meg, s egyáltalán a kifizetett (kárösszegekről kimutatást sem adott be. — És minthogy a panaszos felhívásra sem mutatta ki, hogy visszamenőleg további 4 évben kevesebbet fizetett volna üvegbiztosítás utáni kárösszegekben, a visszamenőlegesen kiszabott illeték értékalapja is helyesen vélelmeztetett az egy évről kimutatott összegben. 1356. sz. ejh (1917). Az 1883:VIII. tc. 3. §-ában megszabott illeték alapjához azt az öszszeget is hozzá kell számítani, amelyet a biztosító társaság a biztosított felektől épen ennek az illetéknek megtérítése fejében szed. A panaszos társulat a biztosítási szerződési okiratoktól járó százalékos illetékeket az 1906. óv III. és IV. negyedeiben, az 1907. és 1908. években, meg az 1909. év I., II. és III. negyedeiben csak a biztosítási díjak után, a biztosítási kötvények visszavásárlásáról szóló okiratoktól járó fokozatos illetéket pedig az 1904. év II., III. és IV. negyedeiben, az 1905., 1906., 1907. ós 1908. években meg az 1909. év I. negyedében csak a visszavásárláskor kifizetett összegek után fizette be. — Az államkincstár azon az alapon, hogy a biztosítási szerződési okirati illetékeket nemcsak a biztosítási díjak, hanem a biztosított felek által a panaszos társulatnak megtérített biztosítási szerződési okirati illetékek összegei, a biztosítási okmányok visszavásárlásáról szóló okiratoktól járó illetéket pedig nemcsak a visszavásárláskor kifizetett összegek, hanem a kötvényekre adott és vételárakba beszámított kölcsönösszegek után is kellett volna fizetni, még 6991 K 70 f és 631 K 15 f százalékos ós 8510 K 60 f fokozatos illetékeket követel. — A követelések alaptalanságát vitató 313
