Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Biztosítási illetékek. Azok a kiházasító szövetkezetek, amelyek alapszabályaik szerint azonkívül, hogy tagjaiknak a segélyezés keretét meg nem haladó mérvű nászjutalékokat biztosítanak, más biztosításokkal nem foglalkoznak, s a nászjutalékokat tagjaiktól esetenként szedik be és feloszlás esetében vagyonuk maradványát jótékony célokra fordítani kötelesek, az 1883:VIII. tc. 3. és 4. §-aiban (az illetékdíjjegyzék 89. tétele IV. 1. és 2. pontjában) meghatározott illetékeket fizetni nem tartoznak. Panaszló szövetkezet alapszabályaiból kitetszőleg saját tagjai kiházasítási biztosításán kívül egyéb biztosításokkal nem foglalkozik, a nászjutalékokat tagjaitól esetenként szedi be s ez 200 K-t tesz, tehát a segélyezés keretén túl nem terjed, végre feloszlás esetében vagyona maradványát jótékonycélra köteles fordítani. Ezekből az alapszabályszerű megállapodásokból nyilvánvaló, hogy panaszló szövetkezet nyerészkedésre irányuló biztosítási üzletet nem folytat, hanem az 1883:VIII. tc. 12. §-ában meghatározott segélyző pénztárak közé tartozik, amely pénztárak az idézett törvény 3. és 4. §-aiban megállapított illeték fizetésére nem kötelezhetők akkor, ha a segélyezés kereteit meg nem haladó biztosításon kívül egyéb biztosítási ügyletekkel nem foglalkoznak. 875. sz. ejh (1909). Leánykiházasító egyletek nem tartoznak az 1883:VIII. tc. 3. és 4. §-aiban meghatározott VA és 1%-os illetéket fizetni, ha ezek az egyletek nem egyszersmind egyéb biztosítási ügyletekkel is foglalkoznak és azok célja a vállalkozók nyereségére nem irányul. Magától értetődik, hogy az 1883:VIII. tc. 12. §-ának célzatából íolyólag ezek az egyletek csak akkor minősíthetők segélyező pénztáraknak, ha alapszabályaik értelmében: 1. saját tagjai biztosításán kívül az egyesület kitűzött céljától eltérő egyéb biztosítással nem'foglalkoznak; 2. a biztosítási díj állandó és a biztosítottak által elérhető nászjutalék egyforma; 3. a nász jutalék a segélyezés jellegén túl nem terjed (vagyis a 300 K-t meg nem haladja); 4. felesleges jövedelmüket vagy felosztás esetén fenmaradt vagyonukat csak jótékonyoélra fordíthatják. 31. sz. jogegységi. Magánjogi alapon szervezett papi nyugdíjintézet, amelynek céljaira a papság járulékot fizet, az 1883.VIII. tc. 3. és 4. §-ainak rendelkezései alá esik, vagyis a járulékok befizetésétől 1%, a nyugdíj kifizetésétől pedig 1% illetéket tartozik készpénzben fizetni. A kereskedelmi törvény 498. §-a életbiztosításnak minősíti azt az ügyletet, amely által valaki ellenérték kikötése mellett bizonyos összeg fizetésére kötelezd magát olyképen, hogy a fizetési kötelezettség valamely személy élettartamától, egészségétől vagy testi 20* 307