Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Részvénytársaságok. delkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított illetékeknek tárgya nem a részvényokirat, hanem a társasági szerződés ésannak részben ügyletújításnak minősülő, részben újításnak nem tekinthető olyan módosításai, melyek a kereskedelmi törvény 157. $-a 1. és 4. pontjai, 179. §-a 7. pontja és 181. §-a értelmében a szerződést tartalmazó alapszabályokba felveendők és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendők. — Az 5. pont a rt.-nak ázom befizetéssel, t. i. az alaptőke és társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos ügyleteit, jogcselekményeit vonja I. fok. illeték alá, melyeknél fogva a régi részvényeiknek újakkal való becserélése válik szükségessé s az iránt, hogy a cégváltoztatásnak külön rendelkezést nem igénylő jogkövetkezménye az új cégnek a részvényokiratokba felvétele, nem lehet kétség, mert a társaság osaik bejegyzett cége alatt lehet jogok és kötelezettségek alanya s a régi cég alatt kibocsátott részvények nem kifejezői a részvényeseket megillető társasági vagyonrésznek. — Ezeknél fogva és arra való figyelemmel is, hogy a 14. §. 1. pontja épen úgy, mint az 5. pont, „minden egyes részvény" után rendeli az illetéket fizetni, de a törvény hatálybalépése óta a tulajdonképeni részvénykibocsátási illetékek jogosságának elbírálásánál sohasem volt vitás, hogy a részvény nem tárgya az illetéknek, hanem csak az illeték alapjának meghatározója s az illeték jogossága nem függ attól, hogy a részvények tényleg kibocsáttassanak, az 5. pontnak az 1. ponttal egyező rendelkezését sem lehet ellenkezően értelmezni és jogos a megállapodásban kifejezett álláspont. 127. sz. jogegységi. A részvénytőkére folytatólagosan történt befizetések után az illetéket azon szabályok szerint kell megállapítani, amelyek a társasági szerződés megkötésének időpontjában érvényben vannak. I. A kiszabási és tárgyalási iratokból megállapított tényállás szerint a panaszos rt. 5,000.000 K alaptőkével alakult meg s e célra 12.500 drb 400—400 K bemutatóra szóló részvényt bocsátott ki. Ezt s a rt.-nak a cégjegyzékbe bevezetését a központi díj- ós illetékkiszabási hivatalnál 1912 júl. 4-én bejelentette s egyúttal arra való tekintettel, hogy az alapszabályok 8. §-a értelmében egyelőre csak a részvények 30%-a fizettetett be s így az összes részvények névértéke után járó 31.250 K illetékből is csak 30%, t. i. 9375 K volt esedékes, ezt az összeget egyidejűleg befizette. — A részvénytőkére való további befizetések időpontját és módozatait az alapszabályok 9. §-a értelmében az igazgatóság lévén jogosítva megállapítani, a rt. 1917 jún. 18-án bejelentette az illetékkiszabási hivatalnál, hogy az alaptőkéből még hátralékos 70% (3,500.000 K) fizetésének bekívánása az 1917 jún. 5-én tartott igazgatósági ülésen határoztatott el, minélfogva jelentette, hogy (az 1912. évben érvényes fokozat szerint) a fentiek értelmében számított 31.250 K összilleték további 302