Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Készvénytársaságok. 70%-ának meg-felelő 21.875 K illetéket egyidejűleg' befizette a m. kir. állampénztárba. — A központi díj- és illetékkiszabási hivatal azonban a kérdéses 70% rész vény tőkebefizetés után lerovandó III. fokozatú illetéket az 191£:XXVII. tc. szerint 1916 dec. 1-ével életbeléptetett felemelt mérvű új fokozat alkalmazásával 35.000 K-ban írta elő a panaszos terhére. — Ezt a fél fellebbezése dacára a pénzügyigazgatóság is helybenhagyta, hivatkozással az 1916:XXVII. te. életbeléptetése tárgyában kiadott 1916. évi 135.800. sz. pénzügyminiszteri rendelet 2. pontjában és a törvény 12. §-ában foglaltakra. — A kellő időben beadott panaszirat szerint az ügyfél jogosulatlannak találja az új törvény 1. §-a szerinti magasabb értékű illetékfokozatnak a jelen esetben való alkalmazását. — Ez a panasz alapos, mert: 1. panaszos rt. a fentiekből kitetszőleg még az 1912. évben megalakult s összes részvényeit már akkor kibocsátotta, ebből következik, hogy 2. az illeték tárgyát képező társasági szerződés is még 1912. év folyamán, vagyis az 1916 :XXVII. tc.-nek az 1916 dec. 1-én történt életbelépte előtt létrejött; 3. ebből kifolyólag, minthogy a részvények után az 1869:XVI. tc. 7. és 8. §-ai szerint járó illeték nem a részvénypapírnak, mint okiratnak, hanem a társasági szerződésnek az illetéke; a szóbanforgó társasági szerződés után járó illetékhez a kir. kincstár joga, az illetékszabályok 16. §-a értelmében, az okirat (a társasági szerződés) kiállításakor, tehát még az 1912. év folyamán nyilt meg s ezen nem változtat az a körülmény, hogy az 1869 :XVI. tc. 9. §-ában foglalt kivételes jogszabály folytán az illeték egy részének esedékessége csak az 1916: XXVII. tc. életbelépte után következett be, mert az illeték esedékessége ós az az időpont, midőn a kincstár joga az illetékre beáll, egymástól jogi tartalom tekintetében is különbözik s éppen ezért külön jogszabályokkal eltérő módon van megállapítva; 4. az 1916: XXVII. tc. 2. §-a értelmében az 1. §-ban megállapított új illetékfokozatokat csak abban az esetben lehet és kell alkalmazni, midőn a kincstár joga az illetékre e törvény életbelépte után nyilt meg, amely eset a fentiekből kitetszőleg ezúttal nem forog fenn. II. Az összeg tekintetében a panasznak a rendelkező rész értelmében helyet adni kellett, mert a kir. pénzügyigazgatóság is elismeri ama jogi álláspon helyes voltát, mely szerint részvénykibocsátás! illeték csak a tőkefelmelés után j eljárás azonban, hogy először az egész új alaptőke után rótta ki az illetéket az 1916 :XXVII. tc.-ben megállapított új illetékfokozat szerint s ebből vonta le a korábban kiszabott illetéket, azt vonta maga után, hogy az új illetékfokozat szerint lett most már az egész alaptőke megilletékezve s ez intézkedéssel az 1916:XXVII. tc. visszaható erővel felruházva, amire nézve a törvényben nincs rendelkezés. 1525. sz. ejh (1921). 303