Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Részvénytársaságok. léknek a rész vény kicserélésnél való alkalmazása sok esetben arra a még kirívóbb anomáliára vezetne, hogy a pusztán formális rósz­vénykicserélés az illetékezési alap nagysága következtében súlyo­sabb illeték alá esnék, mintha a részvéiiykirsoi élést tőkefeleme­léssel kapcsolatban hajtanák végre. — De nem lehet a kibocsátási árat sem illetékezési alapul venni, mert kibocsátási ár gyanánt az említett 14. törvényszakasz első pontjának második bekezdése vi­lágosan „az egyes részvények után a részvényjegyző által tényleg befizetett, vagy fizetni kötelezett összeget" jelöli meg, a részvény­kicserélésnél azonban kétségtelenül nincsen szó részvényjegyzés­ről, befizetésről, befizetési kötelezettségről, tehát a kibocsátási ár fogalma a részvéiiykicserélésnél nem konstruálható meg. Kibocsá­tási árról ebben az esetben csupán a becserélt régi részvényeknél lehetne szó, de ezt illetékezési alapul venni nem lehet azért, mert a vonatkozó törvényes rendelkezés világosan és határozottan a régi részvény ellenében adott „új részvény után" rendeli el az illetéket kiszabni, már pedig az új részvénynek nyilvánvalóan nincs kibo­csátási ára, csupán névértéke, avagy forgalmi értéke. — A vonat­kozó törvényszakasz helyes értelmezése és az általános szabályok idevágó alkalmazása amellett szólnak, hogy a részvénykicserélós­nél az illeték alapjául csakis a névérték vehető. A törvény rendel­kezése szerint ugyanis az I. fokozatú illeték „az ríj részvény után" fizetendő, tehát az illeték az újonnan kiállított részvény, mint a társaság vagyonában való részesedést és annak arányát, illetve a részvényesi jogosultságot bizonyító újonnan kiállított okirat után jár, amely a részvény névértékét jelző bizonyos pénzösszegről van kiállítva. Már pedig általános illetékezési szabály, hogy az okirat után járó illetéket, amennyiben az okiratban pénzöstszeg van fel­tüntetve és a törvény máskép nem rendelkezik, az abban feltünte­tett pénzösszeghez képest kell megfizetni. 123. sz. jogegységi. Az 1920.XXIV. tc. 14. §. 5. pontjában meghatározott I. fokú illeték a részvénytársaság által elhatározott és az alapszabályoknak meg­felelő módosításával, valamint ennek a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésével foganatosított cégváltoztatás alapján akkor is jár, ha a régi cég alatt kibocsátott részvényeknek az új cég alatt ki­állítandó részvényekkel való becserélése iránt nem történt intéz­kedés. Az 1920:XXIV. tc. 14. §-ának 5. pontja azt a rendelkezést tartal­mazza, hogy: ha a rt. részvényeit bármi okból más részvényekre cseréli be anélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés tör­ténnék (pl. a névre szóló részvényeket előmutatóra szóló részvé­nyekre cseréli fel, vagy viszont, a társaság cégét megváltoztatja, stb.) minden új részvény után I. fok. szerint kell az illetéket meg­fizetni. — Az 1920:XXIV. tc. 14. §-ának címéből, annak minden ren­301

Next

/
Thumbnails
Contents