Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Készvénytársaságok. kinthető vagyoni betétnek, s csak ennyibein lesz a társasági szerződés tárgya, mert a részvénytulajdonos részesedési igényét kizárólag a részvényei névértékének az alaptőkéhez való aránya határozza meg. — Ezeket szem előtt tartva, ha a rt. az új részvények kibocsátásával kapcsolatban és egyidejűleg a régi részvények névértékét felemeli és terv szerint, vagyis a régi részvényesek és az új részvényjegyzők hozzájárulásával, a befizetés kifejezetten azzal a rendeltetéssel történik, hogy a befizetett összeg egy része a régi részvények névértékének felemelésére fordítandó, ez a részösszeg nem tekinthető a rt. vagyonába kerülő oly értéknek, mely felett az szabadon rendelkezhetnék, vagyis amelyet a társaság vagyonából számolnak át az alaptőkére, hanem olyannak, amelynek befizetése közvetlenül a régi részvények névértékének felemelésével szaporított alaptőkére történik. — Következósképen az új részvények kibocsátása és a régi részvények névértékének felemelése oly egységes ügyletnek minősül, amely egységes értékalapon illetékelendő. 129. sz. jogegységi. Ha a részvénytársaság alaptőkeemelés kapcsán új részvények kibocsátását határozta el, de a részvénytársaság megszűnt, mielőtt a tőkeemelést végrehajtotta, vagyis az új részvényeket kibocsátotta volna, részvénykibocsátási illetéket követelni nem lehet. A panaszos banktól az illetéket és bírságot azon az alapon követelik, hogy a beleolvadt „D. P. T. Rt." által alaptőkéjének fölemelése céljából kibocsátott 48.000 drb 200 K névértékű új részvény után, a darabonként 500 K kibocsátási árfolyam szerint járó III. fokozatú illetéket befizetni elmulasztotta, — Az illeték és bírság törlésére irányuló panaszt alaposnak kellett elismerni. — A bizonyítási eljárás során beigazolást nyert ugyanis, hogy a „D. P. T. Rt." megszűnt, illetve a panaszos bankba beolvadt, mielőtt még a tőkeemelést végrehajtotta, vagyis az új részvényeket kibocsátotta volna. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a beolvadáskor csupán régi 24.000 drb 200 K^s névértékű részvénynek megfelelő 4,800.000 K alaptőkéje volt. — Az 1920:XXIV. tc. 14. §-a 7. pontja negyediik bekezdésének arra a rendelkezésére való figyelemmel tehát, hogy a részvénykibocsátási illeték csupán a valósággal befizetett alaptőke után követelhető, a rendelkező rész értelmében kellett határozni, kiemelésével annak, hogy befizetni tartozott illeték hiányában bírság követelhetésének sem lehet helyet. 1623. sz. ejh (1929). Ha a részvénytársaság részvényeit más részvényekkel cseréli fel anélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés történnék, ez esetben az 1920:XXIV. tc. 14. §-ának 5. pontja szerint járó I. fokozatú illeték kiszabásánál az új részvények névértéke veendő az illeték alapjául. A részvénykicserélés esetében járó illetékre nézve a most ér299