Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Készvéuytársaságok. < , • hitelegylet mint szövetkezet" ingatlanait a „Sz. takarékpénztár rt."-ra ruházta át 104.873 K 20 f kiegyenlített ellenértékéirt. Minthogy az illetókdíjjegyzék 95. tétele A. 2.) pontja szerint ingatlannak bárminő visszteher ellenében való átruházása 4.3% illeték alá esik, a visszteher alapulvétele mellett 4.3% illeték a panaszos terhére törvényszerűen állapíttatott meg. Az a körülmény, hogy a szerző rt-ot a felszámoló szövetkezet tagjai alakították s hogy a rt. a szövetkezetnek egész vagyona tekintetében jogutódja, az illeték jogosságát nem érinti, mert az ingatlanok a szövetkezetneik s nem tagjainak közösen képezte tulajdonát s a rt.-ra és nem az azt alakító tagokra ruháztatott át, tehát valósággal vagyonátruházás létrejött, továbbá mert valamely személy összes vagyonának másra áruházása is illeték alá esik és pedig ha az összes vagyon átruházása felől okirat állíttatott ki, az ingó vagyontárgyak értékéhez képest is fizetendő a megfelelő illeték; egyéb esetben pedig csak az ingatlan átruházásától ós pedig az utóbbitól az illetékszabályok 1. §-a szerint akkor is, ha okirat nem állíttatott ki. 884. sz. ejh (190í>)Részvénytársaság keletkezésekor alaptőke gyanánt ingó vagyonnak részvényekért való átvétele lényegében vagyonbetét és így az után a részvényilletéken kívül más vagyonátruházási illeték nem követelhető. 1073. sz. ejh (1912). Ind. lásd a V. illetékek 2. §-ánál. A részvények értékének emelése után, akár a társaság, akár pedig a részvényesek vagyonából történik, a felemelt részvényeknél mutatkozó különbözet után mindkét esetben jár az illeték. Az illetékdíjjegyzók 89. tétel I. B. a) pontja értelmében fizetendő illeték nem a részvénytársaság vagyonszerzésétől, hanem a részvényektől, mint okiratoktól jár, — minélfogva teljesen közömbös, hogy a részvények értékének emelése a társaság vagy a részvényeseik vagyonából történik-e. A részvénytőke emelése szükségképen új részvények kibocsátását vonván maga után, ezektől az újabban kiállított okiratoktól az illeték jogosan követeltetik. 518. sz. ejh (1903). Ha a részvénytársaság terv szerint új részvények kibocsátásával kapcsolatban, egyidejűleg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által befizetett összegből emeli fel, az ily rendeltetéssel befizetett teljes összeg alapulvételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi részvények névértékének felemelése után is. A kérdésben levő illeték jogilag a társasági szerződés utáni illetéknek minősül. Másrészt nyilvánvaló, hogy a részvények után befizetett összeg jogilag csupán a részvények névértéke erejéig te298