Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási illetékek nemei. bizoniányokra nézve fennálló korlátok közé szoríttatott ós fordítva. — További kérdés tárgya csak az lelhetne, hogy nem követelhető-e épen a jogügyleti illeték hiányában az illetékdíjjegyzék ltí. tételének A. b) pontja alapján az 1.9% bejegyzési illeték. Ez az illeték azonban azért nem követelhető, mert panaszos, aki az előadottak szerint a mindkét nemű ingatlanoknak eddig is tulajdonosa volt, a telekkönyvi bejegyzés, helyesebben csak feljegyzés által dologi jogot, jelesül tulajdonjogot nem szerzett, a 16. tétel szerint követelhető illeték pedig csak azok után a bejegyzések után fizetendő, amely bejegyzések által dologi jog szereztetik. Ugyanezért a panasznak egészben helyet adni és az illeték teljes törlését elrendelni kellett. 766. sz. ejh (1907). Ha a hitbizományi birtokos a hitbizományi birtok egy részének korlátlan tulajdonjogát szerzi meg, ez után vagyonátruházási illetéket követelni nem lehet. Igaz ugyan, hogy a kir. törvényszók, mint hitbizományi bíróság, a hitbizományi ingatlanok közül az egy hold kiterjedésű ingatlant a hitbizományi kötelék alól feloldotta és a panaszosnak magántulajdonába, illetőleg szabad rendelkezésére bocsátotta és ez ingatlanokra a panaszos tulajdonjoga a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság végzésével be is kebeleztetett ós hogy a panaszos részéről való ez a korlátlan tulajdonjogszerzés az 1920: XXXIV. tc. 112. §-a alapján 5%-os ingatlan vagyonátruházási illeték alá esőnek mutatkozik, mégis tekintettel egyrészről arra, hogy a magyar jogban a hitbizománynak, mint önálló jogi alanynak vagy jogi személynek a minősége sehol kimondva vagy megállapítva nincs, másrészről és különösen arra, hogy az 1920:XXXIV. tc. 77. §-a értelmében a hitbizomány megszerzése után az illetéket úgy kell kiszabni, mintha a hitbizomány birtokosa korlátlan tulajdonjogot szerzett volna, az ez irányban elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratok szerint pedig beigazolást nyert, hogy a panaszos az említett törvényhely rendelkezése alapján az egész hitbizomány, tehát a szóbanforgó egy hold ingatlan után is a m. kir. adóhivatalnál egyízben már úgy fizetett illetéket, mintha korlátlan tulajdonjogot szerzett volna, tőle tehát most azért, mert a kötött birtok egy részének tényleg is korlátlan tulajdonosává vált, — a kétszeres illetékezés elkerülésének szem előtt tartásával is újabb illetéket követelni annál kevésbé lehet, mert magúnak a pénzügyi szabályt alkotó törvénynek rendelkezése alapján kellett a panaszost, mint hitbizományi, tehát korlátolt birtokost a tényekkel szemben is már a hitbizomány megszerzése alkalmával úgy tekinteni, mintha már akkor korlátlan tulajdonjogot szerzett volna. 1620. sz. ejh (1929). 23