Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. törvény. — Nincs ugyan általában indok arra, hogy a törvény világosan kifejezett rendelkezéseivel szemben a szószerinti magyarázaton túlmenve, az oknyomozó törvénymagyarázat alkalmaztassák, de ennek alkalmazása is csak ugyanarra a következtetésre juttat. Ugyanis a szószerinti magyarázatnál felemlített azon az indokon kívül, hogy nem tehető fel a törvényhozásról, hogy lényegileg azonos esetekben ellentétes és különböző feltételekhez kívánta volna kötni a kedvezményeket, 'a törvény keletkezésének előzményei is a szószerinti magyarázat értelme mellett szólanak. Jelesül a képviselőház elé terjesztett eredeti törvényjavaslat a jelzálogos követelés kamatlábának állandó leszállítását általános feltételkép állította fel s ez általános feltétel mellett további együttes feltételként kötötte ki, hogy az eredeti kölcsöntőke ós a kamatokon kívül fizetendő mellékjárulókok összege ne növekedjék. A tárgyalás során az a feltétel, hogy az eredeti kölcsöntőke ne növekedjék, el lett ejtve, míg a kamatlábnak általános feltételkép felállított állandó leszállítása lényegileg fentartatott. — Az oknyomozó törvénymagyarázat alkalmazása is megerősíti tehát a szószerinti magyarázatnak azt az értelmét, hogy a kikötött feltételek együttesen alkalmazandók. —• Önként értetik, hogy miután az illetéktörvények és szabályok alkalmazásánál általános elv, hogy nem a kifejezések, hanem a lényeg a döntő, oly esetekben, midőn kikötve ugyan csak kamat van, de ebben a kamatban bebizonyíthatólag a kamaton kívül a tőketörlesztés ós mellékjárulékok is bennfoglaltaiknak, azért, mert névleg csak kamat van kikötve, ez nem zárja ki a kedvezmények alkalmazását, hanem a bebizonyítható valóságnak megfelelően kell a törvényt alkalmazni. 6. sz. döntvény (1898). A konverzionális illetékkedvezmény, ha a kamatláb esetleges felemelését a pénzintézet bizonyos felmondási határidő betartása mellett magának fenntartotta, csak abban az esetben adható meg, ha a kamatfelemelés maximuma meg van állapítva s ez a maximum alacsonyabb a régi kölcsön kamatlábánál. 15. sz. jogegységi. A jelzálogkölcsön átváltoztatására az 1881 :LXX. tc.-ben engedélyezett illetékmentesség igénylése esetében annak megállapításánál, hogy az új kölcsön után fizetendő kamat és mellékjárulékok a régi kölcsön után kötelezett kamatot és mellék járulékokat felülhaladják-e, az egyszersmindenkorra fizetendő felvételi díj a mellékjárulékokhoz hozzá nem számítható. A régi kölcsön kamatlába a telekkönyvi bejegyzés és a vonatkozó nyilatkozat szerint 5.5%, a tözsdíj pedig 0.5%, együtt 6%. Az új kölcsön kamatlába 5.4% s a tözsdíj 0.6%, együtt 6%. Ebből nyilvánvaló, hogy az új kölcsön kamatlába csekélyebb, a kamat és mellékjárulék összege pedig az eddig fizetett kamat és mellékjáru186