Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. zálogjogilag be is kebeleztetik. — Az ily elsőbbségi kötvények ki­bocsátása útján szerzett kölcsönnél a hitelező, vagy legtöbb esetben a hitelezők, az ily kötvényeket megszerző fél vagy felek, magán­felek, még az esetben is, hogy ha az ily elsőbbségi kötvények elhe­lyezését valamely hitel — vagy pénzintézet vállalja el, vagy azok leszámolásszerű értékét — mint a panaszolt esetben állíttatik, — pénzintézet folyósítja és annak a tárcájában maradnak, ellenőriz­hetetlen időig, az összes elsőbbségi kötvények. — Nyilvánvaló, hogy az ily elsőbbségi kölcsönnél, a hitelező nem oly jelzálogintézec, vagy egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet, mint ami­lyenekről az 1881 :LXX. tc. L §-a megemélkszik, hanem csak, mint az elsőbbségi kölcsön erejéig kibocsátott részkötvények mindenkori birtokosainak képviselője. Innen van, hogy a panaszolt esetben is, úgy a főkötvényekben mint a régi 3.000.00Ö K-ás elsőbbségi köl­csönre vonatkozó zálogjogtörlési engedélyben is a panaszos, nem saját nevében és jogkörében, hanem csak, mint a kibocsátott rész­kötvények mindenkori birtokosainak képviselője szerepel; s innen van, hogy zálogjogi bekebelezés is nem a panaszos P. m. k. bank javára, hanem a panaszos bank, mint a kibocsátott részkötvények mindenkori birtokosainak képviselője javára történt. — A panaszos által panasziratában is felhozott és a záloglevelekkel való analó­giára vonatkozó hivatkozás sem helytálló, mert először alapvető jogi elv, hogy bármely kedvezményt, s így az illetékmentességet is — tebát kivételt, — hasonlóság, (analógia) alapján kiterjeszteni, ki­terjesztően magyarázni nem lehet. Másrészt a záloglevéltulajdono­sok, mint hitelezők, az adóssal közvetlen viszonyban nincsenek, attól közvetlenül mitsem követelhetnek, mert hiszen az 1875:XXXVI. te. még a záloglevelek kibocsátására jogosított intézet csődje esetén sem jogosítja fel az egyes záloglevél birtokosát arra, hogy közvet­lenül az adóstól követelhessen kielégítést. Az elsőbbségi kötvénye­ken alapuló kölcsönöknek a záloglevél kölcsönökkel való analógia sem teljes tehát s annál kevésbé szolgálhat okul arra, hogy az ille­tékkedvezmények az elsőbbségi kölcsönök átváltoztatásaira kiter­jesztessék azért, mert záloglevelekben adott ós vett kölcsönök át­változtatásai esetében az illetékkedvezmények megadatnak. — Mindezekből nyilvánvaló, hogy az elsőbbségi, bár zálogjogilag is biztosított kölcsönök és ily kölcsönöknek ugyancsak elsőbbségi köl­csönök útján való konvertálása, nem oly jelzálogkölcsönök és illetőleg nem oly konverziók, amilyenekre az 1881:LXX. tc.-ben kö­rülírt illetékkedvezmények alkalmazhatók volnának. — Analógia útján pedig ezeket az illetékkedvezményeket kiterjeszteni ós az elsőbbségi kölcsönök konvertálási eseteire is alkalmazni nem lehet — Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a vasutak elsőbb­ségi kölcsöneit illetőleg, azok konverziói esetére, az említett illeték­kedvezmények alkalmaznatóságát külön törvény, az 1889:XLIII. tc. 1. §-a állapította meg s így az illetékkedvezményeknek az említett. 184

Next

/
Thumbnails
Contents