Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O.— Konverzió. 1881:LXX. tc.-ben gyökerező illetékmentességet, azért tagadta meg, mert ez az összeg nem kötelezvényen alapuló kölcsönnek, hanem vételárhátraléknak felel meg, amely után annak idején sem II. fok., sem 0.7%-os bejegyzési illeték nem fizettetett. A bizonyító eljárás során beszerzett telekkönyvi iratok mellett hiteles másolatban fekvő adásvételi szerződésből kitűnik, hogy a vételárnak 20.000 K hátraléka évenként 2000 K-s részletekben 6% kamatozás mellett volt fizetendő és az nemcsak a megvett ingatlanokra, hanem a vevők, panaszosok más ingatlanaira, is zálogjogüag biztosíttatott. A d.-i 3479. sz. telekjegyzőkönyv C. lapján a 11. tétel alatti bejegyzésből ós abból a tényből, hogy a vételári részletek az eredeti megállapodástól eltérőleg nem fizettettek le, hanem külön nyilatkozat alapján bekebelezett költségbiztosítókkal is megerősítve több mint 10 év múlva egész összegükben ma is fennáUanak, —nyilvánvalóan következik, hogy az itt szóbanforgó hitelezett vételár nemcsak magánjogilag esik egyenlő tekintet alá a kölcsönből eredő követelésekkel, de az illetékmentességet engedélyező törvény által elérni kívánt célok és okok mindegyike az így hitelezett és állandó jellegű adósságként jelentkező vételárnál is fenforogván, — illetékszabás szempontjából nincsen elfogadható indok arra, hogy az illetékmentesség csak azért tagadtassék meg, mert a követelés eredetileg nem pénzben leszámolt kölcsönből származott. Minthogy a nem vitás tényállás szerint a 20.000 K után Q% kamat volt fizetendő, az új kölcsön pedig kizárólag 5/^%-al kamatozik, az J881: LXX. tc. feltételei tehát fenforognak: minthogy az eredetileg is illetékmentesnek elfogadott 7000 K-át és a 20.000 K-át az új 34.000 K kölcsönből levonva, II. fok. illeték alá 7000 K esik, figyelemmel a 3000 K költségbiztosítékra is: a panasznak részben helyt adni és panaszosokat 7000 K után II, fok mellett 25 K, 10.000 K-tól 0.7%-kai 70 K, összesen 95 K fizetésre kötelezve, a többletnek törlését elrendelni kellett. 783. sz. ejh (1907). Az 1881:LXX. tc.-ben biztosított illetékmentesség kiterjed a bekebelezett kamatozó vételártartozásnak kisebb kamatlábú kölcsöntartozássá való átváltoztatására is. Az 1881 :LXX. tc. indokolásából és a képviselőház pénzügyi bizottságának erre vonatkozó jelentéséből is kitűnik, hogy a törvénynek nyíltan kifejezett célzata az, hogy az ingatlanokat terhelő adósságoknak kisebb kamatozású jelzálogkölcsönökre való átváltoztatása megkönnyíttessék. — Azt, hogy a telekkönyvileg biztosított kamatozó vételártartozás olyan természetű jelzálogadósság, mintha az külön kötelezvény alapján keletkezett volna, elvitatni nem lehet; és épen ezért és mert az 1881-.LXX. tc. az illetékkedvezmény megadását a régi átváltoztatható tartozás eredeti keletkezési módjától függővé nem teszi, az idézett tc.-ben biztosított illeték178