Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. mentességi kedvezményt a bekebelezett kamatozó vételártartozá^­nak kisebb kamatlábú jelzálog-kölcsöntartozássá való átváltoztatá­sára is ki kellett terjeszteni. 63. sz. jogegységi Az 1881 :LXX. tc.-ben engedélyezett illetékmentesség nyílt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított kölcsönkövete­lések konvertálásánál nem igényelhető. Panaszló kérése az, bogy a kifogásolt végzéssel megállapított egész illeték leírása rendeltessék el, mert az új kölcsön egészben a magasabb kamatozású 54.000 és 66.000 frt-os kölcsönökből panaszlót terhelő rész törlesztésére fordíttatott, miért is az új kölcsön után annak konverzionális természetére való tekintettel járó illeték meg­állapításánál nemcsak az 54000 frtos, de az utóbb említett 66000 frtos kölcsön apasztására felhasznált összeg után sem lehetett ille­téket kiszabni, s amennyiben a kifogásolt végzés az ezen utóbbira fordított összeget az illetékmentesség megállapításánál számítá­son kívül hagyta, törvényes alappal nem bír. Ez a kérés azért nem volt teljesíthető, mert ez a 66000 frtos tétel nem oly természetű jel­zálogkölcsön, amelyre vonatkozólag az 1881:LXX. tc.-ben körülírt illetékmentesség megadható lenne. Ez a 66000 frtos tétel ugyanis a hiteles másolatban megtekintett „biztosítéki okirat" szerint ezen okirat alapján bekebelezett hitelösszeg, mely az egyes részes felek által, a részükre megállapított összegek keretén belül, váltó alap­ján vehető igénybe. E szerin ez a bekebelezéssel biztosított hitel­összeg magában véve még nem jelzálogkölcsönkövetelés. Ha pedig ez a hitelösszeg váltók alapján részben v. egészben igénybevétetik, akkor keletkezik ugyan jelzálogilag is biztosított kölcsön, de oly ter­mészetű, mely egyik lényeges kellékkel nem bír azok közül, amelye­ket a törvény a kedvezmény megadására kikötött. Ez a feltétel t. i. az, hogy az.átváltoztatott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál ós hogy a fizetendő kamat és mellékjárulékok összege az eddig fizetett kamat és mellékjáru­lékok összegét meg ne haladja. Tehát a régi kölcsön kamatlábának és a mellék járulókok összegének meg kell határozva lenni. Ámde ezeknek meghatározását tételes törvényünk a váltó kiállítása által létrejött jogviszony alapját képező okirtaban, t. i. a váltóban ki­zárja, amidőn kimondja, hogy a váltóban járulékok kikötése nem létezőnek tekintetik (1876:XXVII. tc. 5. §. 2. pont). E szerint a bizto­sítéki okiratban megállapított s a hitelösszeg mellett esetleg beke­belezett kamatláb, a hitelösszeg keretén belül keletkezett bizonyos váltókölcsön kamatlábának nem tekinthető, mert a váltókölcsön­nek a váltóban megállapított kamatlába tulajdonképen nincsen és a váltó összege után a törvényes kamat is csak a lejárattól kezdve követelhető, ami azonban nyilván késedelmi kamat jellegével bír. Ezekből következik, hogy az 1881 :LXX. tc.-ben meghatározott ille­12* 179

Next

/
Thumbnails
Contents