Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonközösség megszüntetése. Kereskedelmi társaság feloszlása alkalmából kiállított okirattól az illetékdíjjegyzék 30. tétele szerint állapítandó meg az illeték. Az illetékdijjegyzék 65. tétele „közössége a tulajdoninak és egyéb jogoknak" vezérszó alatt azt rendeli, hogy szerződéseik, .nelyek által vagyonközösség eszközöltetik, a „társasági szerződések", .házassági szerződések", a közösség megszüntetése felőli okiratok pedig az „elkülönítési okiratok", örökösödési osztályok" cím alatt felsorolt rendelkezések szerint vonandók. illeték alá. A társasági szerződések a díjjegyzék 89. tételének I. pontja alatt szabályoztatnak s ezek között szabályozást nyernek a kereskedelmi törvény szerint alakult társaságok is, tehát illetékszabás szempontjából a külön szabályozott részvénytársaságokat ide nem értve, a kereskedelmi társaságok alakulásai is, mint vagyonközösség alakulásai jönnek tekintetbe. Amiből következik, hogy a kereskedelmi társaságok feloszlása szintén mint a vagyonközösség megszüntetése esik illeték alá, habár az illetékdíjjegyzék 30. tétele alatt, amelyre az idézett 65. tétel hivatkozik, a kereskedelmi társaságok feloszlására vonatkozó elkülönítési okiratok kifejezetten felemlítve nincsenek is, mert ha a kereskedelmi társaságok alakulásánál azok a szabályok >az irányadók, amelyek minden más vagyonközösség létrejötténél is irányadók, arra, hogy a kereskedelmi társaságok feloszlásánál más illetékszabályok alkalmaztassanak, mint amelyek általában véve minden vagyonközösség szétbomlásánál alkalmaztatnak, elfogadható indok annál kevésbé van, mert a kereskedelmi társaságok megszűnése az illetékdíjjegyzék tételeiben külön szabályozva nincs. Téves ezek szerint az illeték megszabásánál követett ós a panaszolt végzéssel is jóváhagyott az az eljárás, mely a szóban forgó közkereseti társaság szétbomlásánál az egész társasági vagyonra nézve visszterhes vagyonátháramlást állapított meg ós azt a vagyon minősége szerint szétosztva, II. és III. fokozatú illeték alá vonta. Az illetékdíjjegyzék 65. tételében a közösség megszüntetése tekintetében felhívott 30. díjtétel szerint, ha az egyik fél a közös vagyon tárgyaiból saját illetőségén tűi visszteherrel vagy ajándékozás útján többet vesz át, ezen többletre nézve új vagyonátruházás jön létre, mely a jogcím minőségéhez képest esik illeték alá. A szóbanforgó esetben a közkereseti társaság aktiv vagyonát egy közösben maradt szabadalmi jogosítványon kívül, egészben átvette panaszos és pedig úgy, hogy egyúttal átvállalta a társaság összes passzíváit és azonkívül társának 15.000 K-t kifizetni magát kötelezte. Arra a vagyonra . vonatkozólag tehát, ami panaszost a szerződós külön kikötése nélkül nem illette volna, több átvétel forog fenn és pedig visszterhes, vissztehernek tekintetvén az, ami a szerződésnek rendelkezései nélkül egyébként őt nem terhelte volna. A bemutatott vagyonmérlegből ós a cégtagok tőkeszámláiból, melyek szerint az 1908. évi nyereség-veszteség számlá155