Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonközösség megszüntetése. ból a tőkeszámlák mindegyikére 7493 K 22 f nyeremény vitetett át, megállapítható, hog-y a tagok a vagyonra fele-felérésiben voltak jogosítottak, a terhekben is fele-felerészben voltaik érdekelve, amely arányon az, hogy panaszos tőkeszámlája nagyobb volt miait társáé, nem változtat, mert ez nem a részesedés, tehát a jogosítottság és kötelezettség arányát érinti, hanem csak azt jelenti, hogy rendes felszámolás esetén a vagyon tiszta értékéből az egyenlő osztályok megállapítása előtt az egyik társ részére több vomatik le előzetesen, mint a másik részére, vagyis a kereskedelmi könyvvezetés szabályai szerint ezekre az összegekre nézve mindegyik társ, mint társulati hitelező szerepel. A társasági vagyon a mérlegszámla szerint ingókból és követelésekből állott, melyeknek fele az előadottakból kifolyólag visszterhes többátvételként jelentkezik. Minthogy pedig úgy az ingó vagyon átháramlása után III. fokozat szerint, mint a követelések átháramlása után II. fokozat szerint az illetékdíjjegyzék 1. tétele illetőleg 32. tételének 2. f. pontja értelmében az illeték a visszteher értéke után Írandó elő, téves az illeték megszabásánál követett az az eljárás is, mely illetékalapul nem a visszterhet, hanem a vagyon bruttó értékét vette. Visszteherként szerepel pedig a 15.000 K kifizetésen kívül az idegen követeléseknek az az átvállalt másik felerésze, mely egyébként panaszost nem terhelte volna, ami a mérlegszámlának követel rovatában szereplő, tehát a társaság tartozásainak tekintendő 24.553 K 42 f és 11.232 K 98 f felének, vagyis 17.893 K 20 f-nek felel meg úgy, hogy a visszteher összértéke 32.893 K 20 f-t tesz ki. Nem lehetett itt számításba venni az 1902 jam. 1-én áthozott 93.410 K 94 f tételt, mert amint ez a mindkét oldalon egyenlő összegekben kitüntetett áthozat és évvégi ávitelből, tehát magából a könyvkivonatból kitűnik, nem tényleges adósságnak felel meg, hanem csak az üzleti forgalom emelkedése mérvének feltüntetésére szolgál. Eldöntendő kérdést még csak az képez, hogy ebből a 32.893 K 20 f-ben megállapított vissztéberből mennyi esik II. fokozat és mennyi III. fokozatú illeték alá. Minthogy a mérlegszámla tartozik rovatában tehát a társulat aktiy vagyonában ingó vagyonnak a 26.622 K 55 f áruérték és 1318 K 04 f berendezési érték vagyis együtt 27.940 K 59 f, követeléseknek pedig a 2450 K 24 f váltóérték és 68.637 K 61 f követelési érték vagyis együtt 71.087 K 85 f felel meg; — ezeknek fele-fele vagyis 13.970 K 30 f és 35.543 K 92 f egymáshoz viszonyított értékének arányában bontandó szét a 32.893 K 20 f visszteher úgy, hogy II. fokozatú illeték alá 23.612 K és III. fokozatú illeték alá pedig 9281 K visszteher esik. Az arány kiszámításánál a 93.410 K 94 f-t ugyanabból az okból kellett figyelmen kívül hagyni, amely okból ez a visszteher értékénél is a fent előadottak szerint számításon kívül maradt. Ugyancsak mellőzni kellett a II. és III. fokozatú illeték arányának kiszámításánál az 1420 K 59 f készpénzt, mert az a két tőkeszámla' között fennálló különbözetet ki nem meriti és így külön rendelkezés nélkül is panaszost 156