Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Visszavásárlás. tékétől 4.3% illeték jár. A kiszabási iratokhoz csatolt adó- és értékbizonylatban ugyan az ingatlan értékéül 600 K van feltüntetve s e szám alatt P. A. neve és kézjegye van, de miután a két év előtt kötött, visszavont szerződésben az ingatlanok értéke csak 160 K-ra becsültetett s nem valószínű, hogy az ingatlan értéke két év alatt négyszeresére emelkedett volna, a puszta kézjegy, mely alakja szerint nem is írástudatlan egyéntől származónak látszik, kellő bizonyítékul azt, hogy e niagas érték a panaszosnak bemondása alapján íratott a megfelelő rovatba, kellőkép nem bizonyítja. Miért is figyelemmel arra, hogy a panaszosnak az adóbizonylatban kitett becsérték körüli kétség eloszlatása végett elrendelt kihallgatása elhalálozása miatt foganatosítható nem volt, továbbá arra, hogy az előzőleg a szerződési okiratban a szerződő felek közös megegyezésével meghatározott érték a törvényszerű értéknél kisebb, s hogy az illeték a visszavont életjáradéki szerződéstől is a törvényszerű érték alapulvétele mellett szabatott ki: az illetéket a visszavonó szerződéstől is 180 K után 4.3%-kai kellett megállapítani. Teljesen felmenteni az illeték alól a panaszost nem lehetett —, mert a jogügylet foganatbamenetele után annak visszavonása új átruházási jogügyletnek tekintendő. 973. sz. ejh (1910). Visszavásárlás. (106. §.) Visszavásárlásnál, ha a visszavásárlási ár különlegesen kikötve nincs, az illeték alapja az az eladási ár, amely az első szerződésben vételár gyanánt szerepelt és nincs helye szakértői vagy megegyezés útján való értékmegállapításnak. Az iratokból megállapított tényállás szerint R. J. 1919-ben eladta ingatlanát R. G.-nek s az adásvételi szerződésben 220.000 K vételárat állapítottak meg és a szerződésben kiköttetett R. J. víszszavásárlási joga is. — Ezt a visszavásárlási jogot érvényesítette R. J. az 1920 dec. 16-án kelt szerződósben ugyancsak 220.000 K öszszeggel. — A pénzügyi hatóság azonban az értékelést megbízhatónak nem találva, az 1920:XXXIV. te. 26. §-ának 2. bekezdése szerint, a féllel értékmegállapítást eszközölt, amikor is az ingatlan értékét 560.000 K-ban állapították meg, amely összeg után szabott ki a közp. díj- és illetékkiszabási hivatal a törvény 97. §-a szerint 5% illeték fejében 28.000 K-t. — R. J.-nek ez ellen beadott fellebbezését a kir. pénzügyigazgatóság elutasította s az I. fokú hatóság kiszabását helyesnek mondta ki. — Ez a kiszabás azonban úgy az I., mint a II. fokú megállapításban és indokolásban téves alapokon nyugszik. — Mert a fent hivatolt törvény 24. §-ában foglalt általános alapelveknél már kifejezést nyert a törvényhozásnak az az álláspontja, amely szerint az általános elvektől bizonyos — a tör143